A pulzusmérés jelentősége
Mindenki, aki a rendszeres testmozgást választja, kitűzött valamilyen személyes célt maga elé, amelynek elééréséért naponta, hetente több órát áldoz idejéből. E célok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a terhelés intenzitásának folyamatos nyomon követése.
Arra, hogy Ön milyen fokon terheli a szervezetét, többek között az egyre szaporább légzésből, a fokozott izzadásból és a kipiruló, esetleg elfehéredő arcszínből következtethet. Ám ezek a jelek mind szubjektívek és az intenzitás mértékét meglehetősen nehéz általuk pontosan meghatározni.
Mi is az az intenzitás, amit mérni kell?
Az intenzitás az inger erősségének a mutatója. Az intenzitás megnyilvánulhat az izomerő-kifejtésnél a felemelt súly nagyságában (kg/N), a mozdulat/mozgás sebességében (m/sec), vagy a gyorsulásban (m/sec2), a tevékenység időtartamában (t), vagy éppen az időegység alatt elvégzett/megismételt végrehajtás számában (db).
Az intenzitás objektív módon is ellenőrizhető, pl.:
-tejsavszint méréssel: az anaerob munkavégzés közben végbemenő energiafolyamatok mellékterméke a tejsav, amelynek felhalmozódása izomlázat okoz, mérése tejsavszint-mérő készülék segítségével, vérvétel útján történik.
-spiroergonometriás vizsgálattal: a fizikai terhelés alatti oxigénfelvétel mérésére szolgáló vizsgálat, melynek során a belélegzett és a kilélegzett levegő oxigéntartalmának különbségéből megállapítják az izommunkához felhasznált pontos oxigénmennyiséget. A felhasznált oxigén mennyiségéből megállapítható a vizsgálat közben elvégzett testmozgás energiaigénye, vagyis az elégetett kalóriák száma.
Ezek a mérések nagyon pontos eredményt szolgáltatnak, viszont műszereket és plusz személyzetet igényelnek.
Az intenzitás meghatározásának legegyszerűbb objektív módja a szívfrekvencia folyamatos ellenőrzése. Ehhez nyújtanak segítséget a pulzusmérő órák, melyek a hozzájuk tartozó mellkasi jeladó segítségével EKG-pontossággal mérik a szívfrekvenciát.
Az emberi szív úgy működik, mint az autó motorja: amikor az autó u.abban a fokozatban, egyre gyorsabban halad, a motor egyre magasabb fordulatszámon kezd dolgozni, így a fokozódó terhelés hatására a szív is egyre gyakrabban húzódik össze, hogy a működő izmok oxigénigényét kielégítse. Ebből kifolyólag az egészséges szervezet esetében a pulzusszám értékek változása, illetve azok nyomon követése nagyon pontos visszajelzést ad a terhelés intenzitásáról.
Miért használjunk pulzusmérőt?
1. A pulzusmérő egész pontos értéket ad edzésünk intenzitásáról.
2. Személyre szólóvá alakítható az edzésterv.
3. Mindenki a megfelelő tempóban edzhet.
4. A fejlődés mérhető és kimutatható.
5. A bizonyított fejlődés tovább ösztönöz mindenkit.
6. Megismerteti velünk az objektív megfigyelést: vajon jól csinálom-e, fejlődök-e?
A pulzusmérő óra minden pillanatban jelzi, hogy mennyi a pulzusunk és így figyelni tudjuk, hogy aerob zónában vagyunk-e. Az aerob zóna mindenkinél más. Tehát mindenkinél egyénre szabottan szükséges meghatározni, hogy hol van a határérték, a célpulzus, amit nem szabad átlépni, ha kardio edzést végzünk, a keringési állóképesség növelése és testsúlycsökkentés céljából. Amennyiben átlépjük a célpulzust kardio edzés során, akkor más energianyerési folyamatok indulnak be, ami megterheli egy edzetlen ember szervezetet és ekkor alakul ki az izomláz.
Nyugalmi pulzus: a legalacsonyabb mérhetõ pulzusszám, amelyet ébredés után lehet meghatározni. (A legalacsonyabb pulzusszám valójában mély álomban van, de azt csak mûszerekkel lehet mérni).
A nyugalmi pulzus átlagos emberi értéke 60-72 között van, állóképességi sportolóknál ez jóval alacsonyabb is lehet, mint például Lance Armstrong-nál, akinél 32.
A nyugalmi pulzus változása utalhat a szervezet fizikai állapotának javulására, edzettségre (csökkenés), vagy a fizikai állapot romlására, túlterhelésre, betegségre (növekedés).
Terheléses pulzus/célpulzus: a szervezetben különbözõ terhelések hatására jelentkezõ pulzusszám, amely igen változó lehet a nyugalmi pulzus és a maximális pulzus között. Különbözõ terheléses pulzusok különbözõ élettani hatást váltanak ki.
Maximális pulzus: a szervezet maximális fizikai terhelésénél mérhetõ pulzusszám, amely nagyon rossz közelítéssel számolható a 220-életkor formulával. (Ez alapján egy 20 éves maximális pulzusa 220-20, azaz 200.) A maximális pulzus elérése igen magas fizikai terheléssel jár!
A maximális pulzust méréssel határozhatjuk meg pontosabban.
A formula röviden a következő: az alapos bemelegítést befejezve, 2 percenként folyamatosan növeljük a terhelést 10...20%-os lépcsőkben, amíg el nem érünk a szinte "elviselhetetlen fájdalom" határáig. Ez után pár másodperccel megnézzük az aktuális pulzusértékünket, vagy utólag kiolvassuk óránkból a rögzített maximumot.
Az utolsó szakaszt célszerű úgy időzíteni, hogy futás vagy kerékpár esetén egy emelkedőre essen.
Egy kezdőnél a célpulzus kiszámolásakor figyelembe kell venni az életkort, a nyugalmi pulzust és az edzésintenzitást. Amint egyre fittebbé válik, úgy csökken a nyugalmi pulzusa is, és az adott terhelésre alacsonyabb edzési pulzussal reagál. Ezért is fontos a célpulzus újraszámolása 3-4 hetenként.
A nyugalmi pulzust számos tényező befolyásolja, többek között a kávéfogyasztás, az alváshiány, a dehidratáció (folyadékhiány), és az érzelmi állapot. Ezekből adódóan, a következő pontossági szint, a tényleges teljesítmény, a Watt mérése lesz.
A lenti képlettel kiszámíthatjuk azt, hogy milyen intenzitás zónában kell edzenünk. A Karvonen-képlet a pulzustartalék kiszámolásának elvén alapul.
Jelölése a szakirodalomban HRR (Heart Rate Reserve).
Karvonen-képlet:
Edzéspulzus = (max. pulzus–nyugalmi pulzus) x erőkifejtés %-a + nyugalmi pulzus
• Számítsuk ki a maximális pulzust: (max pulzus=220–életkor)=220–40=180 (de inkább mérjük is meg!)
• Vonjuk ki a max. pulzusból a nyugalmi pulzust=180–70=110
• Szorozzuk be a kapott értéket az erőkifejtés tervezett intenzitásával.
Esetünkben az intenzitás, mivel kezdőről van szó: 50% ;110x0,5=55
• A kapott értékhez adjuk hozzá a nyugalmi pulzust: 55+70=125 ütés/perc
Az optimális zsírégetéshez szükséges 65% körüli edzésintenzitás pedig így számolható:
110x0,65 = 72 , 72 + 70(nyugalmi) = 142 ütés/perc
Az zsíranagcsere fölötti intenzitásoknál, egyre inkább szüksége van szervezetünknek a folyamatos energiabevitelre:
