Szívritmus zónák
Szívritmus zónák és a max. szívritmus kiszámítása
Egészségi zóna
50-60%-a a maximális szívritmusnak (MHR = Max Heart Rate). Sokan nem tulajdonítanak neki elég figyelmet, pedig ez a zóna mint a neve is mutatja, az egészséges terhelés zónája, ami erősen túlsúlyos kezdőknek ajánlott. Ezt a terhelést alkalmazzák rehabilitációs edzéseknél és rossz kondícióban lévő személyek erősítésénél is.
Fogyási zóna
Csúnyábban mondva, de a lényegretörőbb elnevezés a zsírégetési zóna, 60-70% MHR. Ennél a szívritmusnál felhasznált energiát túlnyomó többségben a test zsírtartalékai fedezik. A kocogás, a kényelmes kerékpározás éppen ebbe a tartományba esik, tehát a legalkalmasabb ha valaki pl. futással akar fogyni.
Aerob zóna
70-80% MHR az edzés zóna, ami nem csak a kondíció növelés szempontjából fontos, hanem igen kedvezően hat a szívre és a tüdőre.
Anaerob zóna
80-90% MHR a kemény edzés zónája. Aki csak fit akar lenni, annak nem kell ebben a zónában edzeni. Akinek komoly teljesítmény elérése a célja, annak ez egy nagyon fontos tartomány. Itt tanulja meg a szervezet a laktát (a tejsav sója) gyorsabb leépítését az izmokban, ami nagyobb teljesítményeket tesz lehetővé kimerülés és izomfájdalmak nélkül.
Veszély zóna
90-100% MHR. Ebben a zónában a szervezet több oxigént használ fel mint ami a test számára rendelkezésre áll. Magyarul oxigén hiánnyal edzünk! Ebben a zónában az anyagcsere funkciókat trenírozzuk, és nem a kondíciót. Az erre a zónára nem edzett szervezet a test szükségenergiáját mozgósítja, nem a zsírkészletekhez nyúl, hanem a gyorsabban felhasználható cukorkészletekhez. Mivel a test cukor készletei nem olyan nagyok mint a zsír készletek, gyors és erős kimerülés az eredmény. A magas laktátszintről nem is beszélve.
Hogyan is számítsuk ki az MHR-t (a max. szívritmus-t)?
Van egy pár kaptafa módszer, de az igazi korrekt megoldás a laktát (tejsavsója) teszt amit szakorvosoknál, diagnosztikai laborokban csináltathatunk. A kaptafa módszer jó irányértékeket ad, de nem pontos és nem igazán testre szabott, ezért csak tájékoztatási értékük van. Minden esetre sokkal jobb ezeket használni mint semmit és alul vagy túl edzeni magunkat!
Módszer 1:
Férfiaknál, 220 - életkor években = MHR
Nőknél, 226 - életkor években = MHR
(pl. 35 éves férfi esetében, 220-35 = 185 MHR)
Módszer 2:
Férfiaknál, 210 - életkor fele (évek) - 11% testsúly (kg) + 4 = MHR
Nőknél, 210 - életkor fele (évek) - 11% testsúly (kg) + 0 = MHR
(pl. 35 éves férfi 80kg, 210-17,5-8,8+4 = 188 MHR)
Módszer 3:
Férfiaknál, 214-(0,8 x életkor) = MHR
Nőknél, 209-(0,7 x életkor) = MHR
Mérés:
Az előzőekben ismertetett számítási módok csak az átlag lakosságra vonatkozó MHR értékeket adják meg. Biztosabb módszer, ha maximális pulzusunkat magunk állapítjuk meg, például egy pulzusmérő segítségével. Ehhez fokozatos terhelésnövelésre van szükségünk.
Bevált módszer, ha 3-4 lépésben, 0.5...1perces lépésközökkel növeljük az intenzitást egészen a teljesítőképességünk határáig. Célszerű úgy megválasztani a távot, hogy egy emelkedőn teljesüljön az utolsó két intenzitáslépcső. A szakasz végén leolvasható pillanatnyi pulzusunk, közel lesz az éppen aktuális maximális pulzusszámunkhoz (MHR).
Ez módszer viszont orvosi felügyelet nélkül csak egészséges emberek számára ajánlott!