Kérdések és válaszok a vegetáriánussággal kapcs.
Zöldségek, avagy kérdések és válaszok a vegetáriánussággal kapcsolatban
1. Biztosítja a vegetáriánus táplálkozás az egészséges életvitelhez szükséges minden tápanyagot?
IGEN, természetesen a jól összeállított vegetáriánus táplálkozás tartalmaz minden tápanyagot, mely a szervezet fejlődéséhez és egészségének megőrzéséhez szükséges.
2. Nem fogok legyengülni, ha vegetáriánus leszek?
NEM, természetesen a jól felépített növényi étrend biztosítja a napi aktivitáshoz szükséges energiát, melynek fő forrásai a teljes kiőrlésű gabonák, magvak és hüvelyesek. Természetesen nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, odafigyelve az egyes élelmiszercsoportok közti egyensúlyra.
Adódhat olyan helyzet, amikor a szervezet átállása a növényi étrendre nem zökkenőmentes, meg kell szoknia az új tápanyagot, de hosszútávon mindenképpen meghálálja szervezetünk.
3. Elegendő mennyiségű és minőségű fehérjéhez jutok-e?
Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, és ezekből építi fel a saját fehérjéit. Nem a megevett fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért lenne jobb, mert közelebb van szerkezetében az emberihez és ezért könnyebb beépíteni, felhasználni.
A másik gyakori tévhit, hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, melyeket azért nevezzük esszenciálisaknak, mert a szervezet nem tudja őket előállítani - mindenképpen kívülről kell őket bevinni.
A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak. Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, míg a növények általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljesértékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a krumpli, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyébként sem szükséges minden étkezés alkalmával a teljes értékű fehérje fogyasztása, de még naponta sem. "A test képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját közös használatú tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is." - Dr. E. S. Nasset.
Nem kell tehát odafigyelnünk rá külön, hogy minden esszenciális aminosav szerepeljen táplálékunkban egy étkezésen belül (az az ún. Komplettálás), mert a szervezetünk megteszi önmagától az „összeillesztést”.
4. A vegák vashiányosak lesznek? Honnan pótolhatom a vasat?
A szervezet a húsban lévő vasnak ("hem-vas") kb. a negyedét képes felvenni, míg a növényi eredetű forrásokból származó vasnak csupán 10%-át. Vasszükségletünk fedezésére kitűnő növényi szerves vasforrások: a bab, lencse, teljes kiőrlésű búzaliszt, zabliszt, kemény héjú gyümölcsök, petrezselyem, gabonapelyhek.
Mivel a C-vitamin elősegíti a növényi eredetű táplálékban található vas felszívódását, étkezésünkhöz célszerű citrusfélék (citrom, narancs, grape-fruit) frissen préselt levét, ill. zöldpaprikát fogyasztanunk. Az erős fekete teát most is, mint mindig kerüljük, mert a benne lévő tein gátolja a vas felvételét.
5. Mi a helyzet a B12 vitaminnal?
Általában elég B12-vitaminhoz jutunk táplálkozással, illetve a bélben élő baktériumainktól is beszerezzük a szükséges mennyiséget. No és persze az elfogyasztott növényi táplálékban lévő piszokkal is bekerül szervezetünkbe.
Forrásai: Sörélesztő, búza, malátaméz, barnarizs, szójalecitin, algák.
6. Elegendő Calciumhoz jut a szervezetem a növényi táplálékokkal?
IGEN, a növényi táplálkozás képes biztosítani a szervezet számára szükséges Calcium mennyiséget.
Növényi alapú kalcium források: teljes kiőrlésű búza, szezámmag, csalán, káposzta, petrezselyem, narancs, mandarin, hagyma, mák, szójabab, amerikai mogyoró, dió, napraforgó, szárazbab stb.
7. Mik a húsfogyasztás rizikófaktorai?
o A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntő szerepet játszik a húsban lévő zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.
o A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévő fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fő kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a "helyettesítő kiválasztó szerveket" állítja munkába: a tüdőt és a bőrt. Különböző bőrkiütések, bőrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.
o A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevő emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idő után lerakódik pl. vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény).
o A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelő, "kényelmes és meleg fészket" jelent a baktériumok számára.
o A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevő ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevő ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb.
o A vér magas húgysavszintje a szívben is komoly problémákat okozhat azáltal, hogy károsíthatja a szívbillentyűket. A húgysav miatt gyulladás keletkezik, amelynek következtében hegszövet alakul ki a szívbillentyűn. Ez jelentősen túlterheli a szívet, és szívmegnagyobbodást eredményez. A reumás szív- és a szívbelhártya-gyulladás gyakran következménye a sok hús fogyasztásának.
o A fehérjetöbblet először is túlterheli az emésztőrendszert, a hús kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) része nem tud megemésztődni, ezért megrohad. A rothadás következtében a szervezet számára mérgező anyagok keletkeznek, melyek a véráramba kerülve számos betegség kialakulásáért felelősek. Ezt a folyamatot tovább erősíti a húsnak az a rossz tulajdonsága, hogy nagyon alacsony a rosttartalma, ezért az emésztetlen húsfehérje csak lassan ürül ki a belekből, tovább növelve a káros anyagok keletkezésének és felszívódásának esélyeit. Mire a bűzös maradék eltávozik a szervezetből, egy csinos kis önmérgeződést okoztunk magunknak. A témához hozzátartozik az is, hogy a húst és általában a fehérjéket nem nyersen fogyasztja a bátor kísérletező. A fehérjék hőkezelés hatására kémiai szerkezetükben megváltoznak, denaturálódnak. A denaturált fehérjék emésztése tökéletlen, mert főzés hatására az aminosavakból törmelék marad, ami a szervezet számára használhatatlan. Minél tovább főzzük az állati fehérjét, annál több mérgező anyagcseretermék keletkezik, annál büdösebb a széklet, a vizelet annál több rohadásból származó bomlásterméket tartalmaz.
8. Nehéz vegetáriusnak lenni?
Kétségtelen hogy több tudatosságot és önfegyelmet igényel a növényi étrend; azonban nem jelenti azt, hogy miután napi rutinná vált ez a táplálkozási forma, bonyolult lenne! Sőt, nagyon is EGYSZERŰ. Hisz a párolási, főzési idő jelentősen csökken, az ízekről sem kell lemondani, aki ragaszkodik még a hagyományos ételek illúziójához, megveheti annak vega változatát. Természetesen nem szükséges, hisz a kreativitással nagyon sok változatos és tápanyagdús ételt tudunk elkészíteni. Rá fogunk érezni a natúr ízekre is, egyre kreatívabbak leszünk mint a konyhatechnika, mind az ízesítés tekintetében is. Másfajta alapanyagokkal is megismerkedünk, melyeket az ország szinte minden pontján elérhető bioboltokban szerezhetünk be.
9. Drágább-e vegaként élni?
Természetesen NEM. Ahogy vegyes étkezésűként is választhatunk egy gépsonkás és egy parizeres kenyér közt úgy vegaként is ehetünk primőr illetve hazai olcsó zöldségeket, alapanyagokat. Általánosságban elmondható, hogy a bio, nem finomított élelmiszerek drágábbak finomított társaiknál, azonban jóval kiadósabbak is! Nem is beszélve az egészségünkre gyakorolt hatásukról! Vajon olcsóbb silány élelmiszereken élni, majd orvosra/gyógyszerekre költeni a pénzünk? Másrészről nagyon sok mindent magunk is nagyon egyszerűen elkészíthetünk házilag, nagyon olcsón: növényi tejek, pástétomok, teljes kiőrlésű kenyér, szejtán, szójatermékek. Stb.
10. De a növények is biztos éreznek fájdalmat...
A növényeknek nincs fejlett idegrendszerük, ezért nem éreznek fájdalmat. Ezen túl a legtöbb esetben nem jár a növény halálával a gyümölcs, gabona, magvak elfogyasztása: a növény folyamatosan érleli, átalakított formában beleadja azt a fényt, melyet a napsütésből felvett (fotoszintézis). Az állatok viszont csak akkor adnak tejet, ha utódjaik táplálásához erre szükség van, vagy ha a modern hús- és tejipar állandó hormonkezelései és gyógyszerezései következtében teste rá van kényszerítve.
A legjelentősebb különbség talán a „halálélményük”: kérdezzük meg őszintén, melyik egy vidámabb, (kevesebb szenvedéssel járó) esemény: egy aratás vagy egy állat levágása? Az állatoknak az emberhez hasonlóan fejlett idegrendszerük van: ugyanúgy éreznek, szenvednek, örülnek, mint az ember. Az egyetlen különbség az ember és az állat között a tudatosság, az öntudat, más néven éntudat. Ezt az éntudatot gyengíti az állati eredetű termékek fogyasztása és viszi be azokat az információkat a szervezetünkbe, melyek az állati, más néven ösztönéletet erősítik az éntudattal, tudatossággal szemben. Vajon állatok módján akarunk élni?
11. Kell a hús, mert nincs meg minden létfontosságú vitamin, nyomelem, stb. a növényekben!
Ez az állítás teljesen hamis. A növények ugyanúgy tartalmaznak minden esszenciális aminosavat, amire szükségünk lehet. Egyes növényekben megvan az összes aminosav pl.: mandula, brokkoli, szójabab stb. de amelyikben nincs ott sem kell külön ügyelnünk arra, hogy együtt kerüljön be mind a 8 aminosav, mert ahogy fent már olvashattuk, a szervezetünk megoldja az összeillesztést. Ezért teljesértékű fehérje tud beépülni a szervezetünkbe!
Ugyanúgy megtaláljuk a vas, B12 vitamin felvételi növényi alternatívákat, amit "állítólagosan csak a húsban kellene hogy meglegyen". Pedig nem így van növényeink tartalmaznak minden tápanyagot, amire csak szükségünk van. Csak változatosan kell étkeznünk, ennyi az egész.
12. A hús finom és egészséges
Aki kóstolt már húst mindenféle fűszerek használata nélkül, az tudja, hogy a hús egyáltalán nem finom. Ellenben a zöldségekkel és gyümölcsökkel, melyek önmagukban fogyasztva is nagyon ízletesek!
A hús csupán a fűszerek hordozója, a fűszerek miatt tartjuk finomnak a kolbászokat, szalámikat és egyéb húsételeket. Erre ékes bizonyítékok a gabonakolbászok, melyek kísértetiesen hasonlítanak a húsból készült társaikra az azonos fűszerezésük miatt. További példák a vegetáriánus éttermekben kapható zöldségpörköltek, szójából, szejtánból készült ételek. Ezekből az alapanyagokból szinte bármit el lehet készíteni, amit korábban húsból főztünk, és még a hasonló ízre vágyók sem csalódnak.
13. Az emberek mindig is ettek húst
Ez sem igaz állítás. Vannak évezredek óta álló kultúrák pl. a Hunzák, vagy Indiában is megszámlálhatatlan generáció óta vegetáriusok. Nyugaton is az adventisták is generációk óta követik a növényi étrendet.
A vegetarianizmus nem mai találmány és divathóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valamilyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különböző vallások ezoterikus irányzatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlődés előfeltételének tartják a tiszta életmódot. Ilyenek például az esszénus, templomos, pálos, rózsakeresztes rendek.
14. A bibliában is engedélyezve van úgymond.
A Biblia 6. parancsa úgy szól: "Ne ölj" és nem úgy, hogy ne ölj embert. A vegánságot a Biblia tanításai alapján helyesnek tartók ezt a parancsot az állatvilág minden tagjára értelmezik.
Másrészt – bár egyes körök szerint a Biblia az özönvizet követően „megengedte” ugyan a húsevést a szűkös esztendőkben -, az állati húst továbbra is tisztátalan ételnek nevezi. Manapság viszont semmi okunk nincs arra, hogy húst együnk, hiszen minden alapvető tápanyagot tartalmaznak a növényi eredetű ételek. Az egyetlen indokunk a megszokás és az ízélmény, melyhez sokan még úgy is ragaszkodnak, hogy tudják, milyen káros hatásai vannak a húsfogyasztásnak. De tényleg megéri annyi szenvedés, gazdasági pazarlás, környzetszennyezés árán is?
15. Az állatok azért vannak, hogy megegyük.
Vajon kedvenc cicánkat és kutyánkat is felszolgálnánk vasárnap ebédre? Valószínűleg nem. Lássuk be, hogy azok az állatok, melyeket elfogyasztunk, kihasználunk, ugyanúgy szenvednek, éreznek, mint házi kedvenceink. Azt hiszem, minden jóérzésű ember szívesen adja fel szándékát, hogy a tányérra kerülő étel szenvedés árán szülessen meg. Ugye te sem mész el szenvtelenül az állatok szenvedése mellett?