Mit és mennyit együnk a sportolás mellett?
A kerékpározás az állóképességi sportágak közül is kiemelkedően magas energiaigényű.
Nem mindegy azonban, milyen szénhidrátot és mennyit fogyasztunk!
“Eszem, amit megkívánok” – mondják gyakran. “Reggel megkívántam 5 pár virslit, utána délelőtt egy gyrost és 2 süteményt. Ebédre töltött káposztát ettem, majd estig nem voltam éhes. Este 10-kor még főztem egy negyed kiló tésztát, majd hajnali 3-kor felébredtem…”
Alapvető különbség a sportolók és az átlagember táplálkozása között, hogy a rendszeres sport szükségessé teszi a többlet energiabevitelt, a fokozott verejtékezés pedig nagyobb mennyiségű folyadék és ásványianyag pótlást.
A magas energiaigény miatt, általában a napi három étkezés helyett, ennél több, négy vagy öt étkezés ajánlott. Miért fontos ez? Egyrészt egy sor népbetegség megelőzhető a többszöri kisebb étkezéssel, másrészt így szinte folyamatosan rendelkezésre állnak a fejlődéshez szükséges tápanyagok.
Tehát az egészséges táplálkozás általános ajánlásai ránk is vonatkoznak: érdemes többször enni, de egyszerre csak keveset. Természetesen a három főétkezés a nagyobb, a két kisebb étkezés pedig inkább csak “falatozás” jellegű.
Ritka és nagy étkezések esetén a rendelkezésre álló energiatartalommal a szervezet nem tud mit kezdeni, így vagy tárolja (zsírdepó), vagy szerencsésebbeknél a csatornában végzi.
A mértéktelen, szélsőségesen magas szénhidráttartalmú étrend okolható pl. a cukorbetegség kialakulásáért.
Ha nincs is időd tízóraizni, uzsonnázni, akkor egy energiaszelet, müzliszelet és némi sportital, gyümölcs, gyümölcslé a segítségedre lehet.
Nem mindegy, milyen szénhidrátot fogyasztasz!
Az edzést/versenyzést megelőző étkezés fel kell, hogy készítsen a fizikai aktivitásra.
Fontos, hogy ne legyél éhes, de ne is maradjon emésztetlen táplálék a gyomrodban. Általában 3-4 órával a sporteseményt megelőzően érdemes ezt elfogyasztani, hogy a megfelelő helyre kerüljön és energiát tudjon adni, amikor arra szükség van.
Az újabb (2010) ajánlások szerint érdemes lassabban felszívódó szénhidrátokat is alkalmazni (teljes kiőrlésű gabonák, barna rizs, gyümölcs, stb).
Mivel a rostok késleltetik a felszívódást, stabilabb vércukorszint érhető el, szemben a cukros-lisztes, “gyors” szénhidrátokkal. Ezeknél ugyanis amilyen gyorsan emelkedik, ugyanolyan gyorsan eshet le a vércukorszint a verseny közben. A túlzott mennyiségű rost sem ajánlott, mivel emésztési panaszokat okozhat, így itt is az arany középút a mértékadó.
Fontos, hogy ezt ne a verseny napján próbáld ki, kitűnő alkalom a kísérletezésre egy hosszabb közös edzés. Bevett szokás, már-már vallási rituálé kerékpárosoknál a keményre főzött (“al dente”) spagetti verseny előtti fogyasztása, kevés parmezánnal, esetleg olívaolajjal.
Sportolás közben – főként ha ez az 1 órát meghaladja – ajánlott a szénhidrát bevitele (kb. 1-2 banánnak megfelelő mennyiség/óra; 100...200 kcal/óra), valamint a folyadékpótlás.
Ha hirtelen elfogy az erőd és “jön a kalapácsos ember”, akkor valószínű, hogy erről elfeledkeztél. Nem következik be drasztikus visszaesés a teljesítményben, ha odafigyelsz a szénhidrát- és folyadékpótlásra.
Sportolást követően az ajánlott táplálkozás függ a fizikai aktivitás időtartamától és intenzitásától, amely meghatározza, hogy mennyire ürültek ki a szénhidrát-raktárak (glikogénraktárak), de figyelembe kell venni a következő sporttevékenység időpontját is. A szénhidrát bevitelét tanácsos az edzést/versenyt követően minél hamarabb megkezdeni, ez egy 70 kg-os sportoló esetében kb. 100 g szénhidrát fogyasztását jelenti 2 óránként (tésztában kifejezve 130 g).
A gyakori kisebb adagok jelentőségét már tisztáztuk, itt még az is érdekes, hogy ezzel a módszerrel gyorsabban töltöd vissza a raktáraidat.
A fehérjebevitel népszerű téma, ellenben kevésbé fontos tényező, elég a terhelést követő 2 órán belül kis mennyiségben pótolni, teljes értékű fehérje formájában (húsok, tojás, tejtermék, proteinszelet, BCAA, fehérje-porok, stb).
Segítség az energiaigény kiszámolásához: Kalóriaguru