A termék a kosárba került.
Új jelszó kérése

miert-erdemes

Ne maradj le!

Miért maradsz le!

Fizetési megoldások
TOP termékek
Facebook
Partnereink

DPD futár

RunCard

Csatlakozz, nálunk 15% kedvezményre jogosít!

Tanúsítvány
Hírlevél
Összehasonlítás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Szavazás
Látogatók
0
3
5
9
7
2
9

A glikémiás index

No title


A glikémiás index (GI)

Amikor elfogyasztunk egy szelet kenyeret, a kenyérben levő liszt cukorrá (glükóz) alakul a testünkben. Ugyanez történik, amikor gyümölcsöt eszünk, tejet iszunk, vagy csokit majszolunk. Ezen élelmiszerek mindegyike különböző fajtájú cukrot tartalmaz: a fruktóz a gyümölcsben, a laktóz a tejben, vagy a szacharóz a csokoládéban mind glükózzá alakul, a különbség csak abban van, hogy ezt milyen gyorsan teszik.

Azt a sebességet, amivel egy adott étel emeli a vércukorszintet, glikémiás reakciónak hívjuk. Ha vesszük például a glükózt viszonyítási pontként (mert szokták a fehér kenyeret is), az elfogyasztás utáni kétórás időtartam alatt folyamatosan mérve könnyen összehasonlítható vele a többi élelmiszer vércukoremelő hatása. A glükóz eredményének adjunk egy számot – ez a vércukorszint-görbe alatti terület mérete, legyen 100 –, ami ennél lassabban válik cukorrá a szervezetben, annak alacsonyabb az indexe, mint 100, ami pedig gyorsabban, annak magasabb. Tehát a glikémiás index (GI) egy olyan szám, ami megmutatja, hogy bizonyos ételek a fehér kenyérhez vagy a glükózhoz viszonyítva milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet.

Miért fontos ez?

A magas GI-t a legújjabb kutatások szerint egészségre ártalmasnak találják, mivel a vércukor feldolgozásához fokozott inzulinműködés szükséges. Ez pedig egy idő után felborul, ha folyamatosan ekkora megterhelésnek van kitéve a szervezet.

a./ Ez a test, amit ma hordunk, nem a kólára, kristálycukorra, vagy finomlisztre lett tervezve, hanem a húsra, halra, növényekre és magokra.

b./ Ráadásul a hirtelen vércukorszint-emelkedés hirtelen süllyedéssel párosul, aminek következtében éhesebbek leszünk, mint előtte. Tehát megint odabaktatunk a hűtőhöz, eszünk még egy kicsit, és ez így megy, amíg az elhízás már nem csak Amerika népbetegsége lesz, hanem az egész bolygóé.

Nagyon magas glikémiás indexű ételek többek között a pékáru, a hántolt rizs, a burgonya és reggeli gabonakészítmények, ezeket célszerű elhagyni és helyettük alacsony GI-jű élelmiszereket fogyasztani.

Bár a GI rendszerét eredetileg cukorbeteg vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki, ezt ma már mindenki hasznosíthatja. Hasznos ha ismerjük egy étel GI-jét, mivel a táplálékok kombinációját esszük. Egy étel GI-jét meg lehet becsülni, ha az elfogyasztott ételek összes szénhidráttartalmát kiszámoljuk és megnézzük, hogy milyen arányban járul hozzá a többi étel az összes szénhidráttartalomhoz. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükozt juttat a véráramba, s ennek megfelelően a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükoz eljusson a sejtekhez. Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kisebb a valószínűsége, hogy a szervezet zsírt fog elraktározni, tehát ha alacsony GI ételeket választunk, akkor biztosítjuk, hogy az anyagcserénk egyenletes motorként működjön. A magas GI-értékű ételek fogyasztása megemeli a vércukrot és az inzulint, magas vérnyomást, kóros koleszterin- és trigliceridszintet és a szívbetegségek más rizikófaktorait eredményezi. De nemcsak arra kell figyelnünk, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem arra is, hol helyezkednek el ezek az élelmiszerek a GI-ben. Az a jó, ha ételeinket a GI alsó sávjából választjuk, mert ez feltétele a tartós fogyásnak, egészségünk megőrzésének. Ahhoz, hogy az ételek közül a leghelyesebben tudjunk válogatni, ismernünk kell azokat az elemeket, amelyek meghatározzák az élelmiszer, étel GI-jét. Ismernünk kell a táplálékok szénhidrát-, zsír-, rost-, keményítőtartalmát, hogy milyen cukrot, milyen savas összetevőket tartalmaz.

Rostok: minél magasabb egy táplálék rosttartalma, annál tovább tart a megemésztése, ezért ezeknek alacsony a GI-je.

Cukrok: négytípusú cukor közül a glükózban gazdag élelmiszereknek magas, a szacharózban gazdag élelmiszereknek közepes, a fruktózt vagy laktózt tartalmazó élelmiszereknek alacsony a GI-je.

Sav: minél magasabb egy táplálék savtartalma /citromsav, tejsav, ecetfélék/, annál lassabban halad át a táplálék a szervezetben, így ezeknek alacsony a GI-je.

Szénhidrát: ha alacsonyabb az étel szénhidráttartalma, és magasabb a fehérjetartalma, akkor alacsony a GI.

Keményítő: minél “finomabban” van feldolgozva egy nyersanyag, élelmiszer, annál könnyebben emészthető, tehát magas a GI-je.

Zsír: minél gazdagabb egészséges zsírokban (egyszeresen-többszörösen telítetlen zsírok), annál alacsonyabb a GI értéke.

Kenyér, gabonafélék: minél több rost van benne, minél durvábbra van őrölve a liszt, annál alacsonyabb a GI.

Tésztafélék: a durumlisztből készült tészták sok fehérjét tartalmaznak, amely lassítja az emésztést, GI értékük alacsonyabb, mint a fehérlisztből készült tésztáknak.

Burgonyafélék: magas keményítőtartalmuk miatt magas a GI értékük is.

Rizs: a rizsféléknek általában magas a GI értékük, mivel a bennük lévő keményítő nem bomlik le könnyen.

Édességek, nasik: a hiedelmekkel ellentétben egy kevés csokoládé (táblás, nem nugátos stb.) belefér az alacsony GI étrendbe, mivel a csokoládénak magas a zsírtartalma, sok szacharózt tartalmaz, melyek lassabban bomlanak le, rengeteg antioxidánst tartalmaznak. A puffasztott rizsben a keményítőrészecskék könnyen lebomlanak, míg a pattogatott kukoricával ugyanaz a helyzet, tehát magas a GI-jük.

Zöldségek-, gyümölcsfélék: alacsony GI-jű táplálékok, mivel sav-, rosttartalmuk magas. A gyümölcsök általában három (fruktóz, szacharóz, glükóz) cukorkeveréket tartalmaznak. Minél magasabb egy gyümölcs fruktóz tartalma, annál alacsonyabb a GI értéke. Kivételt képeznek a feldolgozott (mélyhűtött, szörpök, gyümölcslé) gyümölcsök, mert a feldolgozás során a rostszálak fellazulnak, ezért könnyebben emészthetővé válnak, emelkedik a GI-értékük. A zöldségek kiválasztásánál kerülendők a magas keményítő tartalmúak, mert minél magasabb a keményítőtartalmuk, annál magasabb a GI-jük is. Főzés során is változik a zöldségek GI értéke, de nem kiemelkedően, sőt bizonyos zöldségfélék főzve táplálóbbak, mert főzés során a sejtfalak fellazulnak, így könnyebben jutunk az értékes tápanyagokhoz.

Tejtermékek: a tejtermékek is az alacsony GI-jü ételekhez tartoznak, mivel a bennük található laktóz glükózzá alakul, amely tovább tartózkodik a gyomorban.

Magvak, diók: alacsony GI-be való besorolását a fehérjék és zsírok kombinációja határozza meg. Értékes tápanyagokat tartalmaznak.

Italok: a kávé koffeintartalma növeli a szervezetünk által kiválasztott inzulin mennyiségét, tehát magas a GI értéke. Az italok esetében minél több a hozzáadott adalékanyag, annál magasabb a GI érték.

A táplálékokat a következőképpen osztályozzuk: magas GI (60-100) inkább kerülendő, közepes GI ( 40-59) mérsékelt mennyiségben fogyasztható, alacsony GI (40 alatt ) rendszeresen fogyasztható. Ez megkönnyíti a megfelelő táplálékok kiválasztását.

 

Webáruház készítés