A termék a kosárba került.
Új jelszó kérése

miert-erdemes

Ne maradj le!

Miért maradsz le!

Fizetési megoldások
TOP termékek
Facebook
Partnereink

DPD futár

RunCard

Csatlakozz, nálunk 15% kedvezményre jogosít!

Tanúsítvány
Hírlevél
Összehasonlítás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Szavazás
Látogatók
0
3
8
3
6
9
7

Kisszótár H...Z


HCA (Hidroxi-citric-acid) –
Másnéven hidroxi-citromsav, borostyánkősav, melyet a Garcinia cambogia (más néven tarkabogyó vagy Malabar tamarind) gyümölcsének héjából vonják ki, maga a növény Ázsia trópusi dzsungeleiben honos. A HCA Dél-Ázsia-szerte megtalálható a Garcinia cambogia gyümölcsében, melyet az Ayurvédikus gyógyászatban már évszázadok óta alkalmaztak természetes étvágycsökkentőként és emésztést elősegítő anyagként. Később tartósítószerként és ízesítőként használták Indiában. Mindazonáltal csak napjainkban vált ismertté zsírraktározást megakadályozó tulajdonságai miatt. Mikor ételt (kalóriát) eszünk, ami nem használódik el energiaként, az a májban és az izomszövetekben glikogénként tárolódik – ezért nevezik gyakran „raktározott energiának”. Ha a glikogénraktárak megtelnek, a többletkalória zsírrá alakul, szemtől szembe helyezve minket a ma már oly általános fogyókúrákkal. A HCA segíthet, mivel a jelek szerint megakadályozza a „felhasználatlan” ételek zsírrá alakulását, ezáltal csökkenti a nemkívánatos zsírfelhalmozódást. Kimutatták továbbá, hogy csökkentheti az étvágyat is, ami egy plusz pont a súlycsökkentést elérni vágyók számára. A kutatók szerint a HCA az ATP-citrát liáz enzim blokkolásával fejti ki hatását, ami a részben a szénhidrátok zsírrá történő átalakulásáért felelős. Ekkor több szénhidrát tud glikogén formájában tárolódni – amit aztán energiatermelésre lehet felhasználni –, és kevesebb szénhidrátból származó kalória fog átalakulni raktározott zsírrá. Mi több, a HCA azokat az agyból jövő impulzusokat is segít blokkolni, amik azt mondják hasunknak: ideje enni. Így nem fogyasztunk annyi kalóriát. Valójában a kutatások szerint a HCA 10%-al is csökkentheti a kalóriabevitelt étvágycsökkentő hatása folytán, így nem érzünk akkora „kényszert”, hogy annyit együnk, mint egyébként.  

HMB (Béta-hidroxi-béta-metil-butirát) – A HMB a leucin (esszenciális aminosav) metabolitja (anyagcsere terméke). Természetes táplálékkiegészítő, mely kis mennyiségben megtalálható bizonyos gyümölcsökben, de még az anyatejben is. A HMB csökkenti testünk fehérjeleépítő képességét, valamint védi az izomsejteket az edzés során bekövetkező sérülésektől, tehát erősen antikatabolikus hatású. Azáltal, hogy a proteinleépülés minimalizálva van, a HMB segítségével a proteinegyensúly az izomnövekedés felé fordul (nem az izomleépülés felé). A HMB antikatabolikus hatásával a kóros állapotokban és edzés során bekövetkező izombontást mérsékelni tudja, ami a sovány testtömeg növekedésében és közvetve a sportteljesítmény javulásában mutatkozhat meg. Bár a jelenség mechanizmusa nem ismert, néhány vizsgálat azt mutatta, hogy a HMB fogyasztása zsírvesztést idéz elő. Vizsgálatok aerob teljesítményt növelő tulajdonságát is kimutatták, tehát futók, biciklisták, úszók is sikerrel használhatják a HMB-t. A szedés hatására a szervezet és szövetek működését jellemző marker értékekben nem következik be negatív változás, sőt az összkoleszterin szint 5,8%-os, a káros LDL koleszterin 7,3%-os csökkenése is mérhető magas koleszterinszintű személyeknél, ami jelentősen mérsékeli a szív-érrendszeri betegségek (szív infarktus, stroke) kockázatát. A vérnyomást is csökkentheti. Az állatkísérletek növekvő ellenállóképességről számolnak be, az immunrendszerre pozitívan hathat a kiegészítő szedése.

INOZIN – Az inozin a ribózzal (természetben előforduló öt szénamotos cukormolekula) együtt az ATP, DNA és RNA építőköveit alkotja. A maximális serkentési szinten az inozin olyan tápanyagokká alakul, amelyeket a test fel tud használni. Az inozin növeli a szívizom kontrakciójának erejét és ezzel növeli az izmokba jutó vérmennyiséget, tehát a szükséges oxigént. Ezért az inozin nem csak a sportolóknál, de az orvostudományban is érvényesül, például a szívbetegségek kezelésénél vagy transzplantációknál. Az inozin növeli a vér oxigénkötő képességét. Az elfogyasztott inozin nagy része a vérkeringésben a vörös vérsejtekbe jut, ezért tud több oxigént felvenni. Ez a hatás 1-2 óráig tart. Az inozin tehát javítja a légzést és az erőnlétet. FIGYELEM! Az el nem használt vagy felesleges inozin urinsavvá alakul, tehát az inozin szedése kerülendő a köszvényben vagy vesekőben szenvedő emberek számára!

INOZITOL –  A glukóz izomerjének (összetételük azonos, de szerkezetük, vagy térbeli elrendezésük eltér) tekinthető. Akárcsak a kolin (B-komplex egy tagja), az inozitol is lipotróp anyag, ami azt jelenti, hogy nagyban megakadályozza a zsír lerakódását a májban, ezáltal védi ezt a szervet, melynek igen sok betegsége az elzsírosodásra vezethető vissza. Az inozitol is részt vesz ezen kívül a zsírok és a koleszterin anyagcseréjében, így szigorú diéta mellett segítheti a zsírégetést, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Elengedhetetlen továbbá az agy, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez, ám kicsit másképp már, mint a kolin. Sejthártyaalkotó és ingerületátvivő szerepe mellett ugyanis egyfajta nyugtató, stressz ellenes hatást tulajdonítanak neki. Erős szellemi, fizikai leterheltség mellett a szervezet több inozitolt igényel, úgy tűnik, ilyenkor ugyanis jóval több szabadul fel a szervezet raktáraiból (gerincvelő, agy, agyfolyadék). Az inozitol nyugtató, sőt „vidámító” hatását elég sok kísérlet megerősítette, melyekben képes volt helyettesíteni depressziósok, illetve pánikbetegek gyógyszereit, tudnunk kell azonban, hogy mindez csak igen magas, kb. 12 grammos napi inozitol adagra érvényes. Használják még cukorbetegség szövődményeként fellépő neuropátia kezelésénél, melynek kialakulása egyik okát éppen az idegsejtek inozitol vesztésével magyarázzák, és az inozitol, mint már említettük, nélkülözhetetlen úgy az idegek, mint az agy valamint az izmok működéséhez. Ebben az esetben napi 1-2 gramm már pozitív hatással volt a beteg állapotára.

INZULIN – A polipeptid szerkezetû hormont a hasnyálmirigy béta sejtjei termelik. Az inzulin alapvetõ szerepet játszik a szervezet anyagcsere folyamataiban. Az inzulin aktiválja az intracelluláris glukóz, aminosav és zsirsav felhasználás/raktározás enzimeit, gátolja a glukoneogenezist és az ellenregulációs hormonok által kiváltott katabolikus folyamatokat, mint a glikogén, zsir és fehérje lebontása. Emiatt az inzulin talán a leganabolikusabb (tárolást, beépítést fokozó) hormonnak tekinthető, mely igen jól szabályozható a hétköznapi ételek bevitelének manipulálásával. Az elégtelen inzulin hatás a szénhidrátanyagcsere kárositása mellett kóros eltéréseket okozhat a fehérje és lipid metabolizmusban is. Az inzulin szintje a bevitt tápanyagok kombinációjának megfelelően emelkedik vagy csökken. A magas inzulinszint hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz, többek között érelmeszesedéshez, szívbetegséghez, cukorbetegséghez vezethet.

IZOLEUCIN – Az izoleucin esszenciális aminosav (ami azt jelenti, hogy testünk nem képes előállítani), a valinnal és a leucinnal egyetemben, melyek mind elágazó láncú aminosavak. Ez a három aminosav alkotja a fehérjék közel egyharmad részét az izomszövetben, ez pedig igen fontossá teszi őket az izomtömeg növelésének és az izomsejtek energiaszint-növelésének szempontjából. Más aminosavakká is képesek átalakulni, ha azokból hiány lépne fel. Az elágazó láncú aminosavak fontosak a fehérjeszintézis szempontjából, az izomtömeg növeléséhez, és az izomvesztés elkerülése érdekében. Egyszerűen szólva, elágazó láncú aminosavak nélkül izomsejtjeink nem lehetnek egészségesek, és nem tudnának növekedni sem. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a három elágazó láncú aminosav együtt képes megakadályozni (vagy csökkenteni) az izomvesztést még a fekvőbetegek esetében is. A fehérjék alkotóelemeként, az izoleucin szükséges a hemoglobin termelődéséhez – ami a vasat szállítja a vérben – , valamint szükséges a vércukorszint szabályozásához is, ami edzés közben energiává alakul az izmokban. Ráadásul, az izoleucint energiaként is felhasználják az izomsejtek, és így más aminosavakat óv meg az elégéstől. A kutatók szerint az idősebb korban bekövetkező izomvesztés részben az izoleucin hiányának tudható be. Az izoleucin megtalálható a legtöbb fehérjében gazdag ételben, főleg a húsokban, baromfikban, halban, sajtban, a legtöbb magban és a mogyorófélében.

IZOTÓNIÁS ITAL –  A modern tudomány egyre inkább szolgálja a sportot is és a felfedezések most már a nagy nyílvánosság elé kerülhetnek, a hétvégi sportolók is részesülnek a legújabb vívmányokból. A legújabb felfedezés az izotóniás italok alkalmazása, melyek a testmozgás alatt pótolják a folyadék- és energiaveszteséget, így segítve a sportoló teljesítményét. Ez a folyadékfajta annyiban hasonló a gyógyvízhez, hogy korlátlan fogyasztásra nem javasolt. Ez azonban nem gyógyhatása miatt van így, hanem azért, mert tartalmaz néhány plusz kalóriát, amit edzés alatt kortyolva elégethetünk, egész napos ivás folyamán viszont már nem. Ezeket az italokat kizárólag akkor érdemes fogyasztani, mikor keményen edzünk, és tulajdonképpen erre is vannak kitalálva.

KARNITIN (L-Karnitin, L-Carnitine) Az L-Karnitin aminosavakból termelődő olyan természetes anyag, amely az állati és a növényi eredetű táplálékokban, valamint szervezetünkben egyaránt megtalálható. Legmagasabb L-Karnitin tartalmú húsok a birka, a kecske, a juh, a marha és a sertéshús. A fehér húsok L-Karnitin tartalma ezeknél jóval alacsonyabb, míg a legkevesebb a növényi eredetü táplálékokban található. Az L-karnitinnek döntő szerepe van a zsír lebontásában és a szervezetünk energia termelésében. A zsírszövetekből felszabaduló zsírsavak szállítása és a mitokondriumokban való elégetése az úgynevezett karnitin szállító rendszer segítségével történhet csak meg. Növeli a fizikai teljesítményt, fokozza az izmok erőnlétét. Jelentősen növeli a sejtek zsíranyagcseréjét, tehát csökkenti a testzsír mennyiséget. Segíti az egészséges szívműködést, erősíti szívizmot Késlelteti a sejtek öregedési folyamatát. Férfiaknál termékenységet fokozó hatással rendelkezik. Az L-Karnitin eltávolítja a szervezet számára mérgező salakanyagokat, ezáltal hatékonyan részt vesz a szervezet méregtelenítésében. FIGYELEM! Vegetáriánus életmódnál fokozottan figyelni kell az L-Karnitin szintre, mert a növényi eredetű táplálékok mellett még több kiegészítésre van szükség.

KATABOLIZMUS/KATABOLIKUS – Görög szó, jelentése disszimiláció. Az élő szervezetek lebontó anyagcsere-folyamatainak összessége. Ezen folyamatok során a viszonylag nagy molekulák egyszerűbbekké alakulnak, miközben energia szabadul fel.

KÁLCIUM-LAKTÁT   Antioxidáns, savanyúságot szabályozó anyag.

KÁLIUM-DIHIDROFOSZFÁT Savanyúságot szabályozó anyag.

KÁLIUM-KLORID – Zselésítő anyag.

KÁLIUM-SZORBÁT – Tartósítószer.

KOFFEIN/COFFEIN –  A kávé, tea és kóladió hatóanyaga, kis mennyiségben a kakaóbab is tartalmazza. A központi idegrendszert izgatja (különösen az agykérget), élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét fokozza. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint mobilizál, hatására a veseerek tágulása miatt fokozódik a vizeletkiválasztás. Megszűnteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő. A koffeint azért szokták zsírégetőkben komponensként alkalmazni, mert más hatóanyagok lebomlását lassítja. A koffein koncentrációjának csúcsa a bevitele után 30 perccel jelentkezik, a felezési ideje kb. 4 óra.

KREATIN/CREATINE – A kreatin egy természetesen előforduló aminosav származék, amely a glicin, arginin és metionin aminosavakból épül fel a májban, hasnyálmirigyben és a vesében. A test szabad kreatin és foszforilált formában is tárolja (kreatin-foszfát). A legtöbb kreatin a vázizomzatban található (95%), míg a maradék a szívben, az agyban és a herékben tárolódik. A napi igény felét rendszerint a táplálékkal bevitt mennyiség fedezi, leginkább húsokból, halból és egyéb állati termékekből. Táplálékkiegészítők segítségével a normálisnál jelentősen több kreatin tárolható el az izmokban és ezzel komoly edzésteljesítmény- és  zsírmentes izomzat-növekedést lehet elérni. A kreatin kiegészítés célja a test kreatin és foszfokreatin szintjének emelése, mivel ezek fontos szerepet játszanak a nagyenergiájú foszfátkötéseket tartalmazó vegyület, az ATP helyreállításában. A kreatin foszfát a mozgás energiaigényének fedezéséhez ADP-vé alakult ATP regenerációjában tölt be fontos szerepet. Ebből adódóan tehát a nagy energiát igénylő és nagy intenzitású (anaerob) sportok esetén jár használata elsősorban előnyökkel. Használata valószínűleg növeli a sejt térfogatot és a glikogén szintet, ami nagyobb teljesítményt és fehérje szintézist eredményez, ezáltal is érvényesül a kreatin anabolikus hatása.

KRÓM/CHROME –  A króm egy nyomolem, amely számos életfolyamatunkban fontos szerepet tölt be. Vegyületeiben leggyakrabban három /króm(III)/- és hatvegyértékű, a háromvegyértékű forma a biológiailag jelentősebb. Szervezetünk a lépben, májban, vesében tárolja. A króm bevitelét természetes úton, teljes kiőrlésű gabonával, sörélesztővel, húsokkal, májjal, sajttal, hüvelyesekkel ideális megoldani, de a felszívódás mindenképpen elég rossz. A krómpikolinát, amely a króm egyik biológiailag aktív formája, olyan esszenciális anyag, amely a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Mindenki hallott már az inzulinról. Az inzulin az egyik legfontosabb hormon, amely lényeges szerepet játszik például az izomfejlődésben, a testsúlyszabályozásban, a szív- és az érrendszer egészséges működésében. Az inzulin juttatja el az energiatermeléshez és a fehérjeszintézishez szükséges glükózt és az aminosavakat a sejtekbe. Azt ma még kevesen tudják, hogy az inzulin króm nélkül nem képes részt venni a szénhidrát-anyagcserében. Ezenkívül segíti az aminosavak beépülését, meggyorsítja a fehérje-szintézist és jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, ezzel növelve a szervezet teljesítőképességét. A fogyókúrák eredményességéhez is hatékonyan hozzájárul megfelelő étrend és egy kis mozgás mellett. Azok a sportolók, akik króm táplálék-kiegészítőt kaptak, egy hathetes kísérlet folyamán 3,2 kg testzsírt vesztettek, akiknek viszont nem adtak krómot, csak 1 kg-ot. A króm klinikailag bizonyított módon, minden káros mellékhatás nélkül segíti elő a fogyást.

LAKTÁT – Az anaerob glikolízis végterméke a tejsav. A tejsav a szervezetben folyamatosan termelődő magas energiaértékű organikus sav, aminek mennyisége a terhelés hatására  (az anaerob glikolízis előtérbe kerülésével) egyre növekszik. A tejsav konkrétan nem jelenik meg a vérben, mivel az a termelődés után egyből lebomlik, egy hidrogén iont (H+) veszítve kerül a véráramba mint Laktát és nem mint tejsav (Lactic acid). A laktát tehát egy az energiaszolgáltatási folyamatokban keletkező melléktermék, amit a szervezet újrahasznosít. Bizonyos szöveteink elégetik (agy, szívizom, más izmok), vagy a májban cukorrá, glikogénné alakul.
Az a hidrogén ion ami viszont keletkezik minden egyes laktátmolekulával az, ami számunkra a "savasodást" a fáradást jelenti és gátol egy bizonyos intenzitás hosszú időn keresztül tartásában. A laktát szint függ a laktát termelés sebességétől és a lebontás gyorsaságától. Amennyi laktátot mérünk a vérben (mMoll) annyira nagy a hidrogénion koncentráció a szervezetben (többnyire). Tehét egyrészt megnézhetjük milyen un. laktáttoleranciára képes a szervezet. Ez ugyanis fejleszthető és érdemes is fejleszteni főleg az anaerob helyzeteket is tartalmazó sportoknál. Ezenkívül talán még fontosabb, hogy mennyisége bizonyos intenzitás fölött, felhalmozódása erősen növekedni kezd, mert a szervezet nem képes olyan ütemben lebontani, mint amilyen ütemben keletkezik. Ezt a töréspontot nevezzük laktát küszöbnek (LT). Ez egyénenként változó munkavégzés erősségnél, pulzusnál és pulzusszázaléknál, stb. következik be. Általában 4mMoll körüli értéknél van, de nagy egyéni eltérések lehetnek, tehát ez sem egy fix érték.

LEUCIN – A leucin egy esszenciális elágazó-láncú aminosav (BCAA), amit az izmok energiaforrásként használnak. A fehérjék építőköveként (a többi aminosavhoz hasonlóan) a leucin létfontosságú szerepet játszik az immunrendszer működésében, csakúgy, mint az izmok védelmében, energiaellátásában és regenerálásában. Minden fehérjetartalmú étel tartalmaz bizonyos mennyiségű leucint – a tejtermékekben és a vörös húsokban fordul elő legnagyobb mennyiségben. A tejsavó és tojásfehérje készítmények, valamint a barna rizs, a babok, diók, a szójaliszt és a teljes gabona szintén gazdag leucinforrások. Az aktív életmódot élő emberek a valinnal és az izoleucinnal együtt alkalmazzák a leucint, hogy izomtömeg növekedést érjenek el segítségével, mivel az étkezéssel bevitt leucin 90%-a energiaként kerül felhasználásra az izmokban. Sok sportoló pedig a leucin metabolitjának, a HMB-nek a fogyasztásával jobb eredményeket tudott elérni. A leucin elősegíti a regenerálódást és megakadályozza az izmok lebomlását, megelőzi az izomvesztést, főleg nagy magasságokban, megnöveli a növekedési hormon termelődését, és segít fenntartani a tesztoszteronszintet a férfiakban, növeli az izmok számára hasznosítható energiamennyiséget és újratölti az izomsejtek energiaraktárait.

MAGNÉZIUM-LAKTÁT – Antioxidáns, az ételek, anyagok frissen tartásában működnek közre.

MALTODEXTRIN – Egy közepesen édes poliszacharid, élelmiszerek adalékanyagaként használatos, glükóz/egyszerű cukor természetes forrása magas glikémiás hányadossal. Keményítőből vonják ki. A maltodextrin a szőlőcukornál összetettebb szénhidrát, mégsem igényel hosszú lebontást. Egyes források szerint a felszívódása "lényegesen lassúbb", mint a szőlőcukoré (dextróz) vagy a gyümülcscukoré (fruktóz). Éppen ezért, lassabban emeli a vércukor- és inzulinszintet, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet hosszabb időn át nyerjen belőle energiát, és kevésbé legyen rákényszerítve zsírként történő elraktározására.

MCT (Medium Chain Triglycerides, közepes láncú trigliceridek) – Olyan közepes szénláncú triglicerid, ami a szénhidrátokhoz hasonlóan bomlik le, viszont kétszer annyi energiát biztosít mint a szénhidrátok. Az MCT nem tárolódik közvetlenül zsírként a szervezetben, hanem sajátos molekulaszerkezete és biológiai folyadékokban való könnyű oldódása lehetővé teszi elégetését a szénhidrátok helyett. Ugyanolyan gyors biológiai felhasználhatóság mellett kétszer annyi energiát szállít. Ez a tény mindenekelőtt a különös állóképességet igénylő sportágaknál nagy jelentőségű mint a triatlon, a maratoni futás stb..., amelyeknél gyakran előfordulhat a sportoló "éhséggörcse", amikor a glikogéntartalékok kimerültek. A glikogénekhez hasonlóan az MCT is elsősorban a májban tárolódik, mégpedig olyan menynyiségekben, ami lehetővé teszi a hirtelen sűrgőssé váló energia szállítását, még jóval a glikogéntartalékok kimerülése után is. Mivel az MCT ketontestek formájában kering a véráramban, az egész szervezetet mindig ott látja el könnyen felhasználható energiával, ahol annak erre éppen szüksége van. Mint elsőbbségben lévő energiaforrás, az MCT jóval a proteinek előtt ég el. Az MCT kiválóan alkalmas energiapótlásra mindenféle sportolók számára. A vérben keringő triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezetben lévő szénhidrátfeleslegből keletkezik. Ezért sem veszélytelen a túl sok édesség fogyasztása. Ha a vérben megnő a triglicerid szintje, az nemcsak a kövérség kialakulása szempontjából kedvezőtlen, hanem közvetve ugyan, de megemeli a vér koleszterin szintjét, s mindez szerepet játszik az érelmeszesedéses faktorok képződésében. A magas vérzsírszinttel összefüggő testsúlytöbblet csökkentésére elsősorban a szénhidrátbevitelt kell korlátozni.

METABOLIZMUS/METABOLIKUS – Anyagcsere: anyag-, energia- és információáramlás. Építő (anabolizmus): egyszerű anyagból összetett lesz, energiára van szükség. Szintézis folyamatok ilyenek, pl. fotoszintézis, fehérje szintézis.
Lebontó (katabolizmus): az összetett anyagok lebontódnak egyszerű anyagokra, energia szabadul fel. Ez az energia (katabolitikus energia) a sejtben átalakul munkavégzési- és tartalékenergiává, és egy része felszabadul mint hőenergia .

Mindkettő folyamatnál, anabolizmusnál és katabolizmusnál egyaránt szükséges az oxigén. A glükóz adja a legnagyobb energiát, égéssel bontódik. Az energiát az ATP köti és tárolja, ha a sejtnek szüksége van, akkor munkavégzési energiára használja: mozgáshoz (izmok), életműködés fenntartásához, sejtfal feszültség fenntartásához, aktív szállításra. Maradhat viszont az ATP-ben is, vagy felszabadulhat hőként. Lebontó folyamatok: légzés.

NÁTRIUM-ASZKORBÁT –  Antioxidáns, színmegőrző. Az aszkorbinsav nátriummal alkotott ja. C-vitamin forrásként használják.

NÁTRIUM-KLORID (NaCl) – Az egyik legismertebb , a konyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos anyag, íze a legerősebben tisztán sós az ismert anyagok közül. Vízben jól oldódik, nagymértékben disszociál összetevőire, pozitív nátrium (Na+) és negatív klorid (Cl-) ionokra. A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a Föld felszínén, legtöbb a világtengerekben, óceánokban. Ezek összességében 3-3,5 % oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80 %-a NaCl. A sejtek közötti folyadék kb. 0,9 % nátrium-kloridot tartalmaz, ezt nevezik fiziológiás sóoldatnak.

PIRUVÁT/PYRUVATE – A piruvát (pirosszőlősav) a szénhidrátok és a fehérjék feldolgozása során képződő anyag, mely a sejtek számára energiaforrásként szolgál. A piruvát anyagcsere zavarai korlátozhatják a sejt energia-termelő képességét, és lehetővé teszik, hogy egy bomlástermék, a tejsav (laktát) szaporodjon fel. A piruvát anyagcseréjében számos enzim vesz részt. Ezek bármelyikének a hiánya az érintett enzimtől függően idézi elő valamelyik rendellenességet. A tünetek a kora csecsemő- és késő felnőttkor között bármikor kialakulhatnak, testmozgásra és fertőzés során súlyosbodhatnak, nagyfokú laktát-acidózishoz vezetve. A piruvát-dehidrogenáz-komplex hiány a piruvátot feldolgozó enzim-csoport hiánya. A kórkép sokféle, enyhe vagy súlyos tünetet eredményez. Az így született újszülöttek egy részénél agyi fejlődési rendellenesség figyelhető meg. Más gyermekek a születéskor nem tűnnek betegnek, a tünetek azonban később, a csecsemő- vagy gyermekkor folyamán kifejlődnek. Így jelentkezhet izomgyengeség, görcsrohamok, rosszul összehangolt mozgások és súlyos egyensúlyzavar. A piruvát-karboxiláz enzim hiánya nagyon ritka állapot, amely a szervezetben a piruvátból történő szőlőcukor-(glükóz-) képzés akadályozottságával, illetve teljes gátoltságával jár. A vérben tejsav és ketonok halmozódnak fel. A betegség gyakran végzetes kimenetelű. A túlélő gyermekekben görcsrohamok és súlyos értelmi fogyatékosság marad vissza, bár újabb közlemények enyhébb tüneteket mutató gyermekekről is beszámolnak.

SZÉNHIDRÁT – A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből épülnek fel. A szénhidrát elnevezésben a „hidrát” a víz görög nevére (hydra) utal, mivel a legtöbbjükben a hidrogén és az oxigén aránya 2:1, melyek a vízmolekulában (H2O) is ebben az arányban vannak jelen. Ismerünk olyan szénhidrátokat is, melyekben ez az arány nincs jelen, de az elnevezés ettől függetlenül elfogadott. A szénhidrátok oxigén jelenlétében szén-dioxiddá és vízzé égnek el.
A szénhidrátok alapvető építőegységei a monoszacharidok, melyek 3-7 szénatomos vázzal rendelkező molekulák. A bennük található szénatomok számának megfelelően nevezzük őket triózoknak, tetrózoknak, pentózoknak, hexózoknak vagy heptózoknak. Ezen molekulák összekapcsolódásával jönnek létre az oligoszacharidok (2-10 monoszacharidból) és a poliszacharidok (10-nél több monoszacharidból álló molekulák). A mono- és oligoszacharidok vízben jól oldódnak, édes ízük alapján cukroknak nevezzük őket.
A poliszacharidok már nem édesek, nem is jól oldódnak. Állhatnak csak egyfajta monoszacharid egységekből, ilyenek például a glikogén, a keményítő, a cellulóz vagy a pektin, illetve lehetnek összetettek, mint például a glukózaminoglikánok és a kondroitin, melyek a porcok, ínak és csontok támasztó anyagai. A szénhidrátok természetes formájukban, általában összetett formában vannak jelen, vagy ha egyszerűbbek (pl: a gyümölcsökben levő diszacharidok), rostokkal együtt visszük be azokat. Az élelmiszer feldolgozás eredményei a finomított szénhidrátok, melyekből túl könnyen szabadulnak fel a cukrok, illetve megfosztották őket a kísérő rostanyagoktól.
A szénhidrátok emésztése már a szájüregen megkezdődik, a nyál emésztőenzimeinek (amilázok) hatására. Sajnos a finomított szénhidrátok, már itt gondot jelentenek, mert túl sok cukor szabadul fel belőlük . Ez táptalajul szolgás sok baktériumnak, de főleg a fogszuvasodást okozó egyes streptococcus törzseknek. Az emésztési folyamat a bélben folytatódik, ahol a hasnyálmirigy amilázok emésztik tovább, végül di- és monoszacharidok formájában felszívódnak. Legfontosabb monoszacharidok a glukóz, a fruktóz, a szacharóz és a galaktóz. A hagyományos cukrok két molekulát tartalmaznak, melyek közül az egyik általában glukóz. Például a tejcukor (laktóz), az egy glukóz és a galaktóz molekulából álló diszacharid. A szacharinnak pedig nem sok köze van a szacharózhoz, ami egy kőolajszármazék, és gyógyszerkönyvileg 3 éves korig tilos fogyasztani. Vércukron a glukózt értjük. Energiát a többi monoszacharid is szolgáltat, de azok nem befolyásolják az inzulin anyagcserét.
Sejtjeink leggyorsabban hozzáférhető energiaforrása a glukóz. Az agy sejtjei és a vörösvértestek nem is képesek más forrásból energiát termelni. A vércukorszintet épp ezért mindig megfelelő szinten próbálja tartani a szervezet. Ennek folyamatáról és veszélyeiről a cukorbetegségről szóló cikkünkben olvashat. A fölösleges glukóz egy része a májban és az izmokban glikogén (ez egy glukóz alegységekből álló poliszacharid) formájában raktározódik. Innen, szükség esetén gyorsan mozgósítható, de a raktárak, csak kis időre elegendő energiát tudnak biztosítani (pl. menekülés).
A szénhidrátok nem csak az energiatermelésben, hanem szervezetünk felépítésében is részt vesznek. Mint fentebb említettünk, kötőszöveti elemek alkotói is lehetnek, de éppúgy részei a sejtmembránoknak is. Az energiatermelésben betöltött szerepük azért érdekes, mert gyorsan tudunk energiát nyerni belőlük, sőt oxigén hiányában minden sejtnek ez az egyetlen energiaforrása. A szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréje összetett folyamatok összessége, melyekben számos enzim részt vesz. Az enzimeknek úgynevezett ko-faktorokra, segédanyagokra is szükségük van a működésükhöz. Ezek olyan molekulák, amik képesek átadni, vagy éppen elvenni elektronokat, protonokat, atomokat, vagy nagyobb molekula részleteket. Ide a tartozik a legtöbb vitamin. Ezek összehangolt működéséről a bevezető cikkünkben már írtunk, annyit érdemes azonban megemlíteni, hogy a sok egymást követően zajló folyamatban szükséges, hogy kellő mennyiségben és arányban legyenek jelen.

SZORBITOL –  Édesítőszer, emulgeálószer, nedvesítőszer.

TAURIN – A taurin az emberi szervezetben is előforduló kéntartamú aminosav (az aminosavak a fehérjék alkotórészei), amely legnagyobb mennyiségben az agyban és az idegrendszerben található meg. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin van. Legfőbb forrásai a tenger gyümölcsei (kagyló, rák) és a hal. Az egyéb húsokban és az anyatejben is természetes formában fordul elő. Az anyatejben a második legnagyobb mennyiségben képviselt aminosav.
Energiatovábbítóként és méregtelenítőként működik. Stabilizálja a sejtmembránokat és szabályozza a kalciumkoncentrációt. Különböző módokon részt vesz a teljesítmény és az egészség megőrzésének folyamatain, többek közt a folyadékok szintjének szabályozásával az izomsejtekben, az ásványok szállításával, hatásával van az inzulin és az adrenalin szintjére, az anyagcserére, a zsiradékok emésztésére, az immunrendszerre, a koleszterinszintre, a sperma és epe termelésére.
Jelenléte elengedhetetlen az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ha a szervezetben alacsony a taurin szint, különböző zavarok jelentkezhetnek, például a szívizom károsodása, a recehártya rendellenes fejlődése és növekedési visszaesések. A taurin az összes, szívben jelenlévő szabad aminosav 50 %-át teszi ki. Pozitív hatást fejt ki a szívizomra és több kutatás során kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást. A taurin segít a sejt belsejében lévő kalcium szintjének szabályozásában. Ha tehát a szervezetben elegendő taurin található, úgy a szív elmeszesedésének veszélye jelentősen csökken. A taurin adagolás a stresszes állapotban lévő, extrém energiát kifejtő szervezet számára, a szellemi tevékenység és a cukorbetegek megsegítésére hasznos. Csökkenti az izomszövetek lebomlását, valamint növeli az izomerőt-és tömeget. Utánozza az inzulin szerepét és segíti az aminosavak és a glükóz izomsejtekbe jutását .

TRIBULUS TERRETRIS (Királydinnye)  A tribulus terrestris gyógynövény gazdag erős növényi szaponinokban. Az aktív hatóanyagok mennyisége nagyon sok faktortól függ, többek között attól, hogy a növény milyen talajon, milyen klíma alatt lett termesztve, mikor lett begyűjtve és milyen részét használják fel a táplálékkiegészítő gyártásához. Ezt a növényt tradicionálisan a libidó és a férfi szexuális teljesítmény fokozására használták. Az elmúlt évtizedekben a kelet-európai erőatléták is nagy sikerrel alkalmazták a tribulust. A tribulus hatását a luteinizáló hormon (LH) stimulálásával éri el, mely válaszképpen fokozza a test természetes tesztoszteron termelését, anélkül, hogy mesterségesen stimulálná a hormonszinteket, így segítve az izomtömeg növekedést.

VITAMIN A vitaminok olyan tápanyagok, amelyek energiát nem szolgáltatnak, a szervezet működéséhez mégis elengedhetetlenül fontosak. Mindegyik fehérje, erre utal a nevük is (vita-amin = az élethez szükséges fehérje). Mivel szervezetünk nem tudja előállítani ezeket az anyagokat, minden nap biztosítani kell az étrendünkön keresztül bejutásukat. A vitaminokat alapvetően két csoportra oszthatjuk. Egyik részük zsírban oldódik (az A-, D-, E- és K-vitamin), ezek hosszabb időre is képesek raktározódni a szervezetben. A többi vitamin vízben oldható, ezekből csak pár napos készlettel rendelkezünk. Ha tartósan a szükségletünknél kevesebb vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet juttatunk szervezetünkbe, felborul annak belső egyensúlya, és különböző panaszok, illetve betegségek léphetnek fel. Az ilyen hiányállapotok tipikus tünetei lehetnek például: fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, kimerültség, ingerlékenység, töredezett köröm, fénytelen haj, csökkent fizikai és szellemi teljesítmény, az ellenállóképesség csökkenése miatti gyakoribb megbetegedések.

VÍZ A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. A víz éllettani szerepe is rendkívül fontos: biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, befolyásolja a vér összetételét, hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó hőmérsékletét. A víz a vesét is átmossa, ezért a test méregtelenítő szerepében is részt vesz. Az emberi szervezet napi 2,4 liter vizet választ ki, amit folyadékbevitellel pótolni kell.

ZSÍR –  A zsírok (lipidek) különböző összetételű, élő szervezetekben előforduló vegyületek, melyek elsősorban közös fizikai és biológiai tulajdonságaik miatt kerültek egy csoportba: vízben nem, de egyes szerves oldószerekben jól oldódnak (benzol, aceton, éter, petroléter). A zsírok építőkövei a zsírsavak két csoportba sorolhatóak:
     - kettős kötést nem tartalmazó telített zsírsavak
     - kettős kötéssel kapcsolódó telítetlen zsírsavak.
A kettős kötés jelentősége abban rejlik, hogy a kettős kémiai kötést tartalmazó zsírsavak a kettős kötések mentén könnyen felszakadhatnak, így sokkal emészthetőbbé válnak, mint a kettős kötést nem tartalmazó telített zsírsavak. Ráadásul a telített zsírsavaknak koleszterin szintet emelő hatásuk is jelentős, míg a telítetlen zsírsavaknak csekély. Az esszenciális zsírok- fontos energiaforrások, és nagy szerepet játszanak az egészséges sejtműködésben. Az esszenciális a kulcsszó ami orvosi nyelven azt jelenti, hogy ezek a zsírok feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Nélkülük semmiképpen nem lehetünk egészségesek.
1930-as években a kutatók rájöttek, hogy az összes növényben vagy állatban fellelhető zsír kö­zött csak kettő van, amelyhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia, ezek pedig az:
omega-3 olajok (linolsav, arachidonsav és származékaik) és a omega-6 olajok (linolénsav és származékai) családjába tartoznak.
Ha ezeket az alapvető zsírsavakat elhagyjuk az étkezésünkből, az egészségünk láthatja kárát - ugyanúgy, mintha a vitaminokat vagy az ásványi anyagokat hagyjuk ki. A zsírok az emberi szervezet mintegy 12-20%-át alkotják, melynek legnagyobb része triglicerid, ezek a zsírszövet- „raktár” zsírjai. Mennyiségük nagymértékben fokozódhat elhízáskor, amikor nemcsak a fölöslegben fogyasztott zsírfélék, hanem a szénhidrátok is trigliceriddé alakulva raktározódnak el a zsírsejtekben.
Az energia a zsírszövetben tárolódik, és átlagosan kb.1%-kal nő kétévenként a kor előrehaladásával. A zsírsejtek mérete, sőt száma is jelentősen nőhet, az utóbbi főleg csecsemő- és gyermekkorban. Mind a hízás, mind pedig a fogyás hormonális és idegrendszeri szabályozás útján megy végbe. Elhízáskor nemcsak triglicerid-, hanem koleszterin túltermelés is jelentkezik.

 

Webáruház készítés