Sziasztok!

Az elmúlt két hét nem telt eseménytelenül, sőt nem várt meglepetések is értek, ezeket szeretném megosztani veletek.
Mi is történt velem az eisenbergi Class 2 verseny előtt, miért az utolsó pillanatban  kaptam el a rajtot? Azon a hétvégét, amikor Eisenbergben volt a verseny a szüleimnél töltöttem Zalaegerszegen.Leutaztam péntek este, hogy szombaton ne vezessek sokat és több időt legyek szüleimmel, mert sajnos nagyon ritkán megyek haza. Szombaton Zalaegerszegen edzetem az augusztusi Class 2-es magyar kupának otthont adó Alsóerdőn. Tök jó DH ösvényeket fedeztem fel, a helyi bocsi kölkök itt is aktivizálták magukat... :) Jól lehet gyakorolni rajta az ugratókat, döntött kanyarokat, letöréseket, de azért a magasabb ugratókat cc géppel nem mertem megugratni. :) A verseny előtt jó ráhangoló edzés volt egy kis technikázás, így szezon kezdetén az új Magallan karbon géppel.

Másnap a versenynapján voltak a választások, ezért még állampolgári kötelességeimnek eleget téve indultunk útnak Ausztriába segédemmel Bálinttal.

Kis utakon tartottunk a határ fele, de egy útkereszteződésnél rossz irányba navigált a GPS.

A rövid egy órás útból, majdnem két órát kerültünk a Bucsu határ felé. :(

Sikerült odaérni a rajt előtt 15 perccel, Valter Tibi segített a navigálásban, a csapat sátruk mellett foglalták nekem a helyet. Gyors rajtszám feltétel, bőséges bemelegítő krém, ha már nem jut idő bemelegítésre és éppen hogy betudtam állni az utolsó sorba Blazsó Marci mögé, mielőtt eldördül a start pisztoly.

Rajt egész jól sikerült, ahhoz képest, hogy a végéről indultam, hosszú murvás mászással kezdődött a pálya, bal szélén a fűben egész gyorsan tudtam előzni a ridereket. A második mászás is jól ment, itt is szedtem le pár embert. Majd a kör második felében, tartottam a pozíciómat a 16. hely körül.

A második kör elején meglazult bal váltókarom, de nem igazán törődtem vele, addig a gyors lejtőig, amíg a küllők közé be nem esett. Gyorsan megálltam a pálya szélén, hogy megnézni hogy mit lehet vele csinálni. Tox kulcs nem volt nálam, hogy visszatudjam csavarni a váltókart.

A bovdennél fogva a markolathoz szorított váltókarral mentem egy fél kört. A technikai zónában, Valter Tibi segített visszacsavarni a váltókarba a csavart, amely csodával határozott módon nem esett ki, a fél kör alatt. :) Közben amikor Tibi csavarozott, Bálint töltötte az oxigénes vizet a szifonból. Csodájára is jártak az itató zónában, hogy szódázok/fröccsöt iszom verseny közben?! :)

Megkaptam plusz oxigén töltet és a váltókar is a helyére került, elkezdtem megint levadászni az előttem lévő ridereket. Jól ment az előzgetés, de csak a 23. helyre volt elég. A harmadik. magyar voltam, Juhász Zsolt a 20. helyen végzett. Parti Andris 11. helyen, majdnem pontszerző helyen ért célba. Sajnos a pontszerzés nem sikerült, pedig jó erőben éreztem magam.

Köszönöm a segítséget Valter Tibi-nek és Bálintnak.

Hétvégén került megrendezésre az első összevont Ebike magyar-szlovák kupa Szlovákgyarmaton, amiért UCI világranglista pont is járt az első 10 helyezettnek.

Azon a héten beköszöntött a monszunos időszak itthon is, amely nem tette lehetővé a kinti edzést.

Ezért görgőre is kényszerültem két edzésen és még konditermi edzéseket is beiktattam, hogy meglegyen a terhelés.

Tavaly előröl már jól ismertem a pályát, akkor is sikerült jól mennem rajta. Tetszik a nyomvonal vezetése, mivel az erő és a technikai tudás is dominál ezen a pályán.

Az Ebike Kupára több nemzet versenyzői jöttek a pontszerzés reményében. Nem volt könnyű dolgunk a pontot szerezni, de nincs lehetetlen... Így indultam el a otthonról.

A rajtolásom jól sikerült, Melts Andissal ketten lőttünk ki a legjobban a mezőnyből. Fél körig én vezettem a mezőnyt, aztán átadtam staféta botot a lengyeleknek, ők is dolgoznak egy kicsit. :)

Kicsit megúsztam a második hosszú mászásnál, erős tempót diktáltak a lengyelek.

Technikás bánya területén lemaradt egy lengyel a vezető 5-ös bolyról, én fel jöttem rá ás ketten haladtunk tovább az élmezőny után. Egy- másfél kör után a szlovák bajnok sem bírta a lengyelek tempóját, leszakadt hozzánk. Trióba nyomtuk tovább a versenyt az utolsó előtti körig, amikor kissé az itató zónánál leszakadtam róluk. Próbáltam felérni rájuk, de az utolsó két körben, mintha ki húzták volna dugót, elment a power. Már csak a küszködés volt az utolsó körben, a pozíciómat védtem, de támadni nem tudtam. Valószínű, hogy egy X-ont Speed zselét nyomtam csak a verseny folyamán, ezért szállt el az erőm a végére.

Azért sikerült befutnom a pontszerző 6. helyre, ami nem rossz és nem is számítottam sokkal jobbra, de több van bennem. Mögöttem a második legjobb magyar Juhász Zsolt futott be a 9. helyre, én 8 pontot, Zsolti 2 pontot szerzett. Nőknél szlovák győzelem született, nem sokkal mögötte Benkó Barbi végzett a 2. helyen technikai hibával küszködve.

Szintén technikával voltak gondjai Erdélyi Eszternek, de dobogós helyen végzett.Gratula a helyezetteknek és köszönöm mindenkinek szurkolást, sokat jelentett. :)

Most hétvégén Erdélyben Kolozsváron versenyeztünk a monti válogatott egy részével, a többi csajszi az Angol Dalby Forest Világ Kupán gyűjtötték a pontokat.

A héten elkezdtünk edzőmmel a motoros stéheres edzéseket. De beszéljünk inkább a hétvégi versenyről. Az utazás nem volt egy leányálom a Román utakon.

A pályára vezető utat viszonylag gyorsan megtaláltuk, de az odavezető földúton leért az autók alja a mély nyomvályú miatt. Szerencsére a hegy másik oldalán is meg lehetett közelíteni a versenyközpontot. Erre valamivel jobb volt a föld. A pályajárás után a városban a szállásunkat elég kacifántos volt megtalálni.

A verseny napján kitekertünk a pályához. Ott sátrat állítottunk, majd bemelegítésként szlalomoztunk a kátyúkkal tarkított aszfalton. :)

A rajt egy emelkedőn lévő széles dózer úton volt. A rajt-cél után lejtővel kezdődött a pálya. A lejtőre a szlovák srácnak sikerült bekanyarodnia elsőnek, majd Andris, Zsolt, én követtük.

Hat kört kellett teljesíteni a nagyon élvezetes, technikás pályán. A gépeket igen csak igénybe vette a sok kanyarral és meredek rázatóval tűzdelt pálya.

Az első körben nagyábból együtt voltunk, aztán a 2. körben ketten maradtunk a szlovák Lami-val. Fél távig jól ment minden, amikor az egyik lejtőn nem tudtam felváltani nagy tányérra, meglazult a bovdentartó csavar. Nem álltam meg a technikai zónába meghúzni, mert többet veszítettem volna vele, mint nyertem. Visszagondolva lehet, hogy jobb lett volna megállni...Az utolsó két körben nem forgott a lábam sem, és megtámadni sem bírtam Lami-t kistányéron. Andris utolért minket az utolsó előtti körben. Lami meghúzta jobban az egyik meredek emelkedőt, ezért én kicsit lemaradtam. Az utána következő tekerős lejtőn még jobban lemaradtam, a nagy tányér hiánya miatt. Az utolsó körben nem voltam messze Andristól, még látó távolságon belül jöttem mögötte, de sajnos gyorsítani nem bírtam. A szlovák Lami nyert. Andris a második és én a harmadik helyre futottam be, míg Zsolt a 4. helyet szerezte meg.

Hárman (Andris, Zsolt és én) 47 pontot hoztunk az országnak, és a következő világ kupa rajtolást jobb helyről várhatjuk.

Nőknél Dósa Eszter hódította el a Maros kupát és az ezüstérem Módos Gabi nyakába került, ők is jó sok ponttal térhettek haza.

A székely magyarok nagyon kitettek magukért. Vendégszeretőek voltak, még büfé jellegű svédasztal is volt a verseny után. Köszönjük a vendéglátást és a szurkolást, legközelebb is jövünk.

Hétvégén a Belga Houffalize világ kupán indulunk, újabb pontszerzés reményében.

Köszönöm Otto bá-nak a motoros edzést, Valter Tibinek és Nagy”Gizmo” Attilának a verseny supportot.

Szurkoljatok!

Jó bicózást a szép tavaszban!

Szilárd

www.buruczki.hu

2010 április 27.

 

 

Sziasztok!

A Kanári edzőtábor óta eltelt egy kis idő. Azóta túl vagyunk egy Bringaexpo kiállításon, két versenyen és jó pár kilométeren.

Még Gran Canarian edzés közben, a Soria völgyében jött velem szembe a többszörös időfutam világbajnok, Fabian Cancellara egy motoros kíséretében. Először alig akartam hinni a szememnek, aztán a többiek is megerősítettek benne. Ők látták világbajnoki mezben is. Az edzőtábor utolsó pár napjait Gran Canarian vészelték át a viharos idő miatt, mert a szomszédos Fuerteventura szigetét elmosták a felhőszakadások.

Az edzőtábor alatt a regenerálódásban, izom építésben segített a X-iont BCAA és X6 regeneráló formulája, hogy a 3 hét edzést fél lábbal is kibírjam. Az ideális versenysúlyom elérésében az L-carnitin Chromot is bevetettem.

Hazafelé még egy sztárral találkoztunk. A madridi gépen együtt utaztunk Talmával, aki motortesztelésen volt az olasz csapatánál. A tavalyi Bringaexpon ismertem meg Talmát, közösen dedikáltunk a Magellan standon. Nagyon szimpatikus, szerény srác. Megbeszéltük, hogy majd elmegyünk a holtszezonban egy jót tekerni a Magellan bringákkal, és közben tapasztalatot cserélünk a saját sportágunkról.

Az idei bringakiállítás a Hungexpo területén volt megrendezve. Nagyobb területen, könnyebben megközelíthető helyszínen, mint tavaly, egybekötve több kiállítással. Ez jó ötlet volt a Velo.hu szervezőitől, mert így talán több látogatót vonzott a Bringaexpo is.

A kiállításon a Magellan standra és az új csapatom bemutatására voltam hivatalos. Most még csak egyedül vagyok montis a Magellan Kőbányai TC-ben, még ezután bővítik a klub létszámát. A Magellan KTC-t egy kőbányai bringás park köré szeretnénk építeni  a klub elnökével, Eisenkrammer Károllyal. A KTC másik fele az országútis csapat, amely Aegon P-Nívó Notebookstore Team néven fut. Tehetséges, lelkes fiatal versenyzők is kaptak benne helyet.

Köszönöm a több évi támogatást a Pilis Cross Country Club-nak, hogy mellettem álltak a nehezebb időkben is!

Az itthoni időjárás még egy darabig elég mostohán bánt velünk, de legalább a fagyott talajon lehetett montizni is, amikor országúton viharos hideg szél fújt.

Az első versenyem a 2010-es szezonban a Félsziget Kupa volt a tihanyi félszigeten. Edzeni és felmérni mentem az erőviszonyokat. Jó páran mentünk elit montisok is a mezőnyben. Az egész versenyen sokat dolgoztunk elől, és a szökevényeket befogtuk az utolsó kör végére.

Sajnos a szerpentines befutó előtt beragadtam a mezőnybe, ezért nem sikerült előbb végeznem, de jó verseny volt, edzésnek megfelelt. Végül összetettben a top 10-ben érkeztem be. Jobban örültem volna a top 3-nak, mert úgy éreztem több is volt bennem, csak a végén rosszul helyezkedtem. Janó ügyesen tekert a mezőnyben, a junioroknál az előkelő 3. helyen ért célba.

Egy héttel később Ausztriába (Langenlois) utaztunk az első osztrák kupára, amelyen minden évben Class 1-es kategóriás verseny. Együtt mentünk Parti Andris verdájával és Janó a “kis” tanítvány is velünk tartott, a junior olimpia reményében szállt harcba, sajnos betegen.

Már majdnem 10 éve rendezik ezt a versenyt a sógorék a Kamptal nevű borvidéken. Meredek szőlős kaptatókon megy a pálya nagy része, minden évben ugyanazon a nyomvonalon kerül megrendezésre, az igazi tavaszi klasszikusok, szezonnyitók közé tartozik. Nagyon sokan indultunk magyarok, talán eddig most a legtöbben. Rendesen megszálltuk Langenlois-t. Az éjszaka még esett egy kis eső, ami jót tett a csúszós poros talajnak. Először reggel 10-kor az elit nők, és a junior kategória futamán izgulhattunk a magyar riderekért. Benkó Barbi a 3. helyre tekert be, Módos Gabi a 15. helyen végzett, még pontszerző helyen, szép volt csajok!

A junioroknál sajnos nem sokáig drukkolhattam tanítványomnak, Janónak, mert a légúti betegsége visszavetette, így hypoxiás állapota nem tette lehetővé a verseny abszolválását. Nem baj ennél csak jobb lehet, hajrá Janó! Junioroknál Pintér Tomi és Fenyvesi Péter végeztek a top 10-ben, jól rakták a gépet!

A mi futamunk következett nagyon kemény mezőnnyel. Eddig talán ez volt a legerősebb és a legnépesebb verseny, 120-an indultunk. Egész jó helyre szólítottak minket (Juhász, Parti) 20-23 helyre, még lőtávolságon belül voltunk, a többiek hátrébb indultak. A rajtom még soha nem sikerült ennyire jól.

A jobb oldalt ki tudtam bújni Juhász Zsolt mögött, és egészen a 3. helyig meg sem álltam. Tudtam, hogy hosszú az emelkedő a rajt körben, ezért meg sem próbáltam vezetni a mezőnyt. Az emelkedő tetejére visszacsúsztam a 15. körüli helyre, éppen Andris után kezdtem meg a lejtőzést. Az első nagy körben még egy kicsit hátrébb kerültem kb. 23-25 helyre, majd kezdtem magamhoz térni. A második-harmadik körben én is szedtem le pár ridert, de a harmadik kör végén kaptam egy felütéses defektet a hátsó kerékre. Még a Joe's tej sem fogta meg az oldalfal kiszakadása miatt. Remélem, a defektek elkerülnek a következő versenyeken, én is jobban odafigyelek. Andris a pontszerző 14. helyen végzett, Marci pedig a hátsó sorból a 37. helyre küzdötte fel magát a kemény mezőnyben.

A frissen szerelt új Magellan karbon gépet is jobban meg kell szoknom az új Sram XX szettel, BTS Elite, Selcof, DTSwiss, Schwalbe szuper könnyű felszereléssel 8,5 kg-ra jött ki a gépsárkány. Hamarosan bemutatom a „Gépem” menüpontban a paripát a weboldalamon.

A következő verseny az Eisenberger Trophy, amely Class 2 kategóriás, a top 10 és a pontgyűjtés a cél. Közel, az osztrák-magyar határ mellett lesz a verseny. Biztos megint sokan leszünk kint magyarok! Utána pedig az első XCO Magyar Kupa és egyben C2-es verseny lesz Szlovákgyarmaton, az E-bike kupa. Közvetlenül a magyar határ mellett lesz a verseny, gyertek minél többen el, szurkolni és versenyezni!

Addig is jó tekerést mindenkinek!

Buruczki Szilárd

2010. április 10.

www.buruczki.hu

 

 

Gran Canariai edzőtábor bejelentkezés

Szerdán érkeztünk Gran Canariára harmad magammal (Parti Andris, Blazsó Marci) edzőtáborozn 3 hétre.

Az utazás simán ment. Madridi átszállással érkeztünk Las Palmas repterére, és szerencsére csomagjaink, bringáink sem keveredtek el. Este 8 körül megérkeztünk a Vista Oasis apartmanba, majd sikeres bejelentkezés után összeszereltük az országúti bringákat.

Én a cyclo cross versenygépet hoztam országúti gumival. Újdonság a gépemen a Powertap hátsó agy, amely teljesítményemet is méri, így pontosabban lehet meghatározni az edzésnek az intenzitását, pulzus és watt adatok alapján.

A teljesítményt és a GPS adatok kijelzésére is képes új GARMIN Edge 500 órát használom Zerge jóvoltából. Az edzőtáborban történt edzéseket nyomon követhetitek a Garmin oldalán.

Kitartást az otthoni hófergetegben!

 

Cyclo-Cross Világbajnokság történések

Pénteken utaztunk a CX VB helyszínére, a csehországi Taborba. Egész hamar odaértünk a zötyögős cseh autópályán. Egy kicsit kavarogtunk Taborba érve, de szerencsére segített egy csinos cseh rendező hölgy. Az autónkba ülve elnavigált a pályára, ahol sikeresen regisztráltuk a magyar csapatot. A magyar különítmény három versenyzőből (Dósa Eszter, Puskás Dávid, én) és négy kísérőből állt (SzoBa, Specziár Viktor, Noé Balázs, Debreczeni Attila).

Pénteken délután 2 és 4 között volt a hivatalos edzés, ezalatt kb. 1,5 órát mentem a pályán laza tempóban.

A pálya gyors lefelékből állt és visszafordító kanyarok törték meg a ritmust, valamint 2 lépcső és 1 dupla akadály színesítette az amúgy is nehéz pályát. A talajviszonyok is igen változóak voltak, a naposabb részeken sáros hókása, az árnyékos részeken jeges nyomvályú tette izgalmassá a pályát.

Szombaton az U23-sok futama volt, amelyben Puskás Dávidért szurkolhattunk, aki az utolsó körökben beindította a rakétákat és végigment körhátrány nélkül. Nagy gratula a nagyszerű helytállásért.

Másnap délelőtt 11-kor a női futamon, magyar részről is érdekeltek voltunk. Dósa Eszter versenyzett a nehéz elemek és a lekörözés ellen. Reggel még a frissen leesett hó is borzolta a kedélyeket. :) Sajnos az utolsó körben lekörözték Esztert, a nem éppen nőies tempóban tekerő csajok. :)

Már ekkorra is nagy tömegek vonultak ki a kordonok mögé, de a férfiak futamára megsokszorozódtak a drukkerek. Ilyet még nem láttam és nem éreztem, de nagyon jó volt! :)

Pontban 2-kor indult a futamom. Az utolsó előtti sorba szóllítottak be a kb. 60. helyre.

Rajtolásom nem sikerült valami fényesen, túl óvatosan indultam meg, de így a kanyar utáni bukást szerencsére sikerült kivédenem. Egy kanyargós, hullámos résznél betorlódtunk, ezért futni kellett a két buckán át.

A harmadik kör körül 56-57. helyen kolbászoltam, 1-2 embert sikerült leszakítani, de a többiek már látótávolságon kívül voltak. Egy szlovák versenyzővel mentünk együtt 4-5 körön át a verseny végéig. Sajnos nem sikerült megtalálni az összhangot, hogy egymást segítsük a lekörözés ellen.

Az utolsó kör felénél ért utol a Cseh világbajnok Stybar. Éppen a dupla akadálynál ment el mellettem fénysebességgel. A kör végén még az ezüstérmes belga is elment mellettem, aztán a célegyenesben az utolsó előtti körben kiszedtek, és az 54. helyre írtak be az eredmény listán. Az ír ridert elém írták be, pedig a verseny második felétől végig mögöttem tekert. A cél az volt, hogy körhátrány nélkül befejezzem a versenyt, de rossz napot fogtam ki. Első cyclo-cross vb-nek jó tapasztalatszerzés volt, tudok miből építkezni a jövő évi CX VB-re.

Köszönöm a segítséget a kísérő csapatnak, megtettek mindent, amit tudtak értem.

Cyclo-cross történések 2009. október-november!

 

Vége a pihinek, elkezdődtek a cyclocross versenyek kis hazánkban is.

Szeptember végén szögre akasztottam a mtb bringát és 2 hétig megpróbáltam keveset tekerni. Ritkán ültem fel a cyclo gépre, arra is csak akkor ha már nem bírtam tovább bringázás nélkül. :)

Pihenő időszakban kirándulni voltam az X-Iont-os támogatóimmal a Bakonyban. Jásdon szálltunk meg egy kis parasztházban. Azon a hétvégén voltunk ott, amikor a Palota Maratont rendezték. Néhány szakaszát bejártuk a pályának. Egy része jobban ki volt szalagozva, mint a verseny közben. :)

Nagyon szép tájakon ment a pálya, kár hogy a verseny idejére rossz idő lett. Előtte azonban 2 napig nagyon jókat bringáztunk, esténként sokat beszélgettünk, kártyáztunk, nagyon jól éreztük magunkat.

A bakonyi kirándulás után Högyész-re utaztunk, hosszú hétvégére Gabival.

Gróf Apponyi Kastélyszállóban volt a szállásunk, amit az „Előzd meg a fogaskerekű” versenyen nyertem.

Nekem nagyon tetszett. Érdekes és egyben harmonikus, ahogy a barokk stílust ötvözték a tervezők a modern berendezésekkel.

Ezt főleg a welness részlegen lehet észre venni. Tartalmasan töltöttük itt napjainkat: futni voltunk Tolna festői dombjai között, és hogy az izomtónusok megmaradjanak, használatba vettük a kastély konditermét. :) Ezek után a napot gyógyfürdőzéssel, úszással és szaunával zártuk le. Vacsi után még sétáltunk az 5,5 hektáros kastély kertben, közben megetettük a kecskéket, barikat. :) Csupa szép emléket gyűjtöttünk itt – köszönet az adományozóknak -, de sajnos hamar eltelt a 2 nap. Hazafelé még útba esett Tamási, ahol éppen mtb versenyt rendeztek. Gondoltam megviccelem a sporttársaimat a jelenlétemmel, persze eszembe sem volt indulni, bringa nélkül voltunk. SzoBa meglepetésében átkutatta az autómat, nagy megkönnyebbüléssel vette észre, hogy nincs nálam még egy kerék sem. :)

Haza érve szembesültem a vizsgák közelségével, neki álltam készülni a kerékpár edzői vizsgákra, Gabi az egyetemi ZH-ra tanult, megvoltak az elfoglaltságok, csak az idő volt kevés rá…

A vizsgák után a Szupermaraton két szakaszán bringáztam, érdekes volt belülről látni a futókat, eszméletlen nagy teljesítmény egyénibe futni 5 napon keresztül. Váltóban is nagyszerű kihívás. Kitűnő hangulat és sok szurkoló jellemezte a váltó zónákat. Nagyszerű élmény, ahogy az iskolások szurkolnak az út mentén. Tata és Budakeszi között elég dombos volt az útvonal, az elsők meglepően jó tempót futottak a meredek dombokon is, sok kilométerrel a lábukban. Sok ismerőssel találkoztam, s nagyon meglepett, hogy egy ilyen nagyszabású futóversenyen is ismert vagyok.

Az utolsó szakaszban már „csak” egy fél maraton volt hátra, rengetegen vágtak neki a távnak. Kísértem bringával Gabit és Szilvesztert, itattam és etettem őket, szurkoltam az ismerősöknek. Nekem sem volt könnyű dolgom a futó tempóban tekerni illetve húzni a féket János hegynek lefelé, izzottak a féktárcsák rendesen. :)

A táv ¾-nél egy kicsit eléhezett Gabi, elsősegélybe részesítettem Speed zselé formájában, ha nem lenne elég neki a zselé, közel van a meki, veszek egy nagyravágyó menüt, az biztos kitart a végéig. :)))

Ehhez hasonló hülyeségekkel tartottuk, Szilveszterrel a lelket Gabiban.

Szerencsére beérte egy zselével és mintha puskából lőtték volna ki, úgy megindult, csak falta a kilométereket, ha már más nem volt. :)

Cél, hogy 2 óra alatt teljesítse a fél maratont, sikerült, büszke vagyok rá, célba érkezéskor bemondták, hogy az én barátnőm, hogy honnan tudták??!

Pénteken még fél maraton kisérés, vasárnap pedig már Ethicsport cyclocross kupára mentünk Fityiszékkel.

A cyclocross edzést a verseny előtt kezdtük el 1 nappal. Kamaraerdőben van egy rövid körünk 2-3 leszállással. Ottó bá méri a köridőket, egyre gyorsabban kell menni a végére…

Vasárnap a versenyre nagyon szép idő volt, a pálya is tetszett: 1 dupla akadályt, 1 lépcsőt és 1 szimpla akadályt kellett leküzdeni és még egy dombos erdős kis hurok volt a pályában.

Rajt után hátrébb maradtam a 4-5. helyen felmérni a többieket, mert ez volt az első megmérettetés a hazai cyclcrossban. A verseny elején még a 3-4. helyen tekertem. Szegával mentünk együtt, majd féltávnál muszáj volt felérni Tisza Zolira, mert leszakította a meglepően jó helyen tekerő Reitinger Gábort.

A kis dombos körnél bekoszoltam ing-gatya leszakítva a közelemben mindenkit, felértem Zozo-ra. Innentől egymást váltva mentünk, én a dombos részt nyomtam elől, Zoli az akadályoknál mutatta a technikát. Végén sprintbefutóra érkeztünk, de nem tudtam sprintelni sokáig, mert kijött a lábam a pedálból, így Zozo lett a nyertes, de nem is az eredmény számított, inkább az edzés és a technika gyakorlása, így elsőre. Jót edzettünk, élveztem a versenyt, jó volt a szervezés, a pálya, csak a kategóriák elnevezése és csoportosítása nem volt a megszokott.

A következő hétvégén az osztrák cyclocross Wintercup első fordulójára utaztunk a válogatott kerettel.

Reggel 7-kor, az M1 autópályán Biához közeli benzinkúton vettek volna fel SzoBá-ék, sűrű köd miatt nem vették észre a kutat. Ezért a leálló sávban ugrottam be a csapat járgányba, közben egy árok és egy szalagkorlát állta utamat, de nem jelentett gondot, átugortam egy frappáns cyclocross-os mozdulattal, már korán reggel még félálomban gyakoroltatták velem az akadály átugrást. Hát igen ezt álmomból felkeltve is tudnom kell, hogy Ottó bá szavait említsem. :)))

Szega, Specziár, Fördős Feri és én voltam a keret. SzoBa új szerepbe lépve volt az operatőr. Az ftc-cycling.com oldalon nézhetők az általa készült videók, nem rosszak egy kezdőtől, tehetséges. J A rajtnál nem volt beszólítás, már csak a 2. sorba tudtam beállni, Specziár még az első sor szélére befurakodott. Én a rajtot rosszul kaptam el 20.-25. helyen tekertünk Ferivel. A verseny felénél felértem a 6.-7. helyre, ahol Specziár tekert, udvariasan előre engedett, ezután még két versenyzőt le tudtam szedni a nem könnyen előzhető csiki-csukis pályán. Így az 5. helyre futottam be, mint utólag kiderült az eredmény listán. Verseny előtt rosszabbra számítottam, de a tavalyinál mindenképp jobb eredmény, ahol a rajt után csak 50 méterig jutottam el egy bukás miatt. Ezek után az osztrákok biztos kőbe vésték a nevemet, mert a verseny előtt ugyanis az egyik osztrák biciklis fórumon az a téma ment, hogy jönnek a magyarok … :)

Úgy érzem, ha rajtot nem szúrom el, még dobogós helyezést is el tudok csípni, majd következő Wintercup-on az első sorba állok be.

Soron következő cyclocross versenyem, Skoda Yeti CX Kupán mérkőztünk meg, nem csak a hazai legjobbak voltak jelen, hanem 3 osztrák és 1 német versenyző is érkezett.

Rajtnál az első sorból indultam, kicsit beragadtam a rajtnál Cser Gabi mögé, a külföldiek jól kilőttek. Körről-körre jöttem fel, dolgoztam le a hátrányomat. Kb. a felénél a 2. helyen tekerő osztrák srácot szedtem le, utána pedig üldözőbe vettem az első helyen tekerő német versenyzőt.

Sokáig nem közeledtem, ugyanakkora a tempót mentünk, majd az utolsó 3 körben kezdtem közelíteni a kissé megfáradt Helge-hez. Utolsó előtti körben átvettem a vezetést, nem akartam az utcsó körre hagyni. Elkezdtem a támadásokat a dombos részeken, és a kanyarok utáni kigyorsítást is jobban megnyomtam.

Megnyugtató előnyt szereztem az utolsó körre. A pályának nagyon jó élvezetes volt a kijelölése, sok kanyarral, dombokkal és csak egy leszállással, abszolúte nekem feküdt a pálya. Nemzetközileg is megállta volna a helyét, csak rajt után kell hosszabb egyenes részt hagyni, még egy akadály is elfért volna. Én nagyon élveztem a versenyt és a szurkoló nézőknek is izgalmasnak bizonyult a verseny. A technikai is jól viselte a megpróbáltatásokat, Sunrace Driven országúti szettje a Haibike Noon RC bringán, így egy év használat után is kiválóan teszi a dolgát.

Köszönöm a biztatást, szurkolást mindenkinek, plusz erőt adott, hogy megnyerjem a Skoda Yeti tesztvezetést és ez már egy nemzeti ügy volt… :)

Következő hétvégén visszavágóra megyünk a válogatottal a sógorékhoz egy nemzetközi C2-es CX osztrák kupára, várhatóan sok nációból érkeznek az uci pontok miatt, cél a top 10-be kerülni pontszerző helyre.

Szurkoljatok, hogy sikerüljön a pont szerzés.

Jó felkészülést a szezonra!

 

 

Szeptemberi akcióim:

Ahogy megígértem, folytatom a naplómat az elmúlt hetek történéseivel, a Zsiráfok XCO Kupánál hagytuk abba.

A rákövetkező hétvégén a  24 órás versenyre kaptam meghívást a Haibike Allstar csapatba, erősítésképpen kapóra jöttem, jó öreg Magellanosként beugrottam Bíró Zsolt helyett a csapatba, ő ugyanis egy makacs megfázás miatt nem tudott tekerni. A vegyes elit csapatok között indultunk, név szerint Vizdák Jani, Blazsó Marci, Reitinger Gábor, Golyán Szabina, Nagy Péterné Reni és én. Jól össze lettünk válogatva, szinte mindenki máshonnan jött, más háttérrel, más kategóriákban versenyzünk, de ettől még jól összedolgozó csapatként funkcionáltunk, nagyon jó volt!

Én kezdtem a csapatból, mint elvileg leggyorsabb racer, az első körben nyomtam is, ami a csövön kifér, élveztem a pálya magányát, ami semmi máskor nem élvezhető, csak az első körben. :) Így mentem egy tíz és fél perces kört, ez lett a leggyorsabb kör a verseny folyamán. A 2. körtől a lekörözések miatt kicsit belassultam 11 perc körüli átlagokra. Először még 7 kört mentem, aztán beálltunk 5-6 körös cserékre.

A cserék között Zsolt és Sala szervizelték a bringáinkat, lemosták a közeli mosóban a vastagon rárakódott port és Motorex-es kenőanyaggal leápolták a láncot, így jelentősen csökkent a meghajtásnak az ellenállása és a kopás is, köszi fiúk.

Még a naplementében kimentem 5 körre, ez simán ment. Éjjel bevállaltam 1 menetet, de csak 3 kör lett belőle, Marcit váltottam le hamarabb mint vártam, a letört első reflektora miatt.

Nekem kevés volt a fényem -sisaklámpám és kormánylámpám volt- hogy folyamatosan és gyorsan tudjak hajtani. Többen be is szóltak, hogy szentjános-bogarakkal világítok?!  :) Jeleztem a depónál a többieknek, hogy nem elég a pilács, mert nagyon belassultam. Mentem még egy kört addig Jani bicajára felhegesztették a Marci bicajáról letört reflektort.

Úgy döntöttünk a csapattal, hogy Marcival ketten elmegyünk aludni, a többiek pirkadatig kihúzzák. Főleg a csajok tartották a frontot éjjel, nem volt nekik könnyű az LTV-s fiúkkal szemben, de derekasan nyomták, nem semmi. Reggel 2 kör hátrányunk lett, ezt Marcival próbáltuk ledolgozni, de már kevés volt rá az időnk, ezért 1 kör hátránnyal a 2. helyen végeztünk. A tavalyi csapatomnál is az éjszakai technikai hiányosságok miatt buktuk el a jobb helyezést, ebből tanulva jobban felkészülünk világítástechnikával jövőre. :)

 

Az ezt következő hétvégére is kaptam meghívást Ottó bá révén. Egy volt országútis tanítványa kereste meg, hogy szeretne futni kettes váltóban a piliscsabai X2S terepduatlon OB-n, ezért keres egy jó montis társat, akivel nyerő párost alkotna. Ottó-bá úgy gondolta, megfelelek erre a posztra. :)

Így lett a versenyre társam Pulszky Lajos, aki jó futó: az országos mezei futóversenyeken az első háromban szokott végezni.

Most kipróbálhattam a váltásnak a technikáját, sőt vittem bele cyclocross technikát is: a leszállásnál, a depóból való futásból felpattanás a nyeregbe, plusz még kint a pályán is voltak futós részek. A pálya is tartogatott némi meglepetést:  8 km volt egy kör kb. 350 m szinttel, és  volt benne minden: farönk-átugrás, csatornában tekerés, lépcső, letörések stb. Elképesztően jó, változatos, nehéz, a magyar ox kupákat megszégyenítő nyomvezetésű pálya volt Hasenfratz Péter kijelölésének köszönhetően!

Térjünk vissza a versenyhez: először 5 km futás volt, ahol Lajost a 3. helyen váltottam le, de mire kiértem a csatornás alagúton át, átvettem a vezetést. 3 kört, azaz 24 km-t kellett teljesítenem. Körről köre növeltem az előnyömet, az utolsó kört kezdtem meg, amikor egy éles bal kanyar-meredek emelkedő kombinációnál beesik a lánc a racsni és a küllők közé a hirtelen felváltásnál. Három aerolite küllőt szétdarált a lánc... az elszakadt küllőket feltekertem az épp küllőkhöz, hogy ne akadjon be sehová, majd nyomás tovább. Pár percet vesztettem az előnyömből, de így is kb. 15 perces előnnyel értem be, még 3 küllő nélkül is lehetett teljesen terhelni a DT Swiss XRC 330-as karbon felnit a BTS xc elit agyakkal. Ekkor leváltott Lajos, kifutott az utolsó 15 km-re elég nagy előnnyel, gondoltuk, még el is tévedhet párszor, akkora előnyünk van. Sikerült is neki valahol pályát téveszteni, de így is megvolt a biztos győzelmünk. :)  Jó volt a hangulat az X2S szervezésében megrendezett Életfa terepduatlon OB-n, mindenféle bioétel kóstolók, rendezvények és még élő zenével is  kedveskedtek a rendezők – én nagyon élveztem a versenyt!

Még egy utolsó versenyem volt a cyclocross szezon előtt, ezúttal nem terepen, hanem aszfalton, fel a Fogaskerekű nyomvonalán, az „Előzd meg a fogaskerekűt” nevű országúti hegyi versenyen jöttem, láttam, győztem…

A János kórháznál volt a rajt és a fogaskerekű indulásához volt igazítva a rajtolás időpontja. Előtte jól bemelegítettem, kb. 50 percet, betekertem a városba, nyomtam egy pár sprintet is, hogy ne legyen szokatlan a rajt utáni nagy terhelés. A Diósárok úttal kezdtük meg a derbit, a felvezetés után az élre álltam és diktáltam a tempót, majd a Diósárok út végén a legmeredekebb résznél robbantottam, leszakadt mindenki. Mire kiértünk az Istenhegyi útra, elég nagy előnyöm volt, annak ellenére, hogy a felvezető motoros rendőr lefulladt az Istenhegyire kivezető hajtűkanyarban, ami kicsit visszafogta a lendületemet a szűk kanyarodás miatt, hogy ki tudjam kerülni a felvezető autóval együtt a motoros rendőrt is. Így is közel 1 perces előnnyel értem be Szega (Szeghalmi Bálint) és Specziár Viktor előtt. Azt hiszem pályacsúcsot is döntöttem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fog menni, érzem hogy erősebb vagyok, mint tavaly, ezt a jobb idő is bizonyítja. Köszönöm a Probike Guru Noé Balázsnak a kölcsönadott országútit a versenyre!!!

Úgy érzem, hogy hosszú évek után a 2009-es év volt a legsikeresebb számomra, sikerült újból felállnom a sokéves mély gödörből, nem volt egyszerű, sok mindenen változtatni kellett és még kell is, hogy fejlődni tudjak, meg lett az eredménye 15 éve tartó folyamatos munkának, most kezdtem beérni…  :)

Köszönöm szponzoraimnak az egész éves támogatást, hogy jóban-rosszban kitartottak mellettem.

Köszönöm a Panyi családnak az itatásokat, etetéseket, biztatást, segítséget, nélkülük nem lett volna ilyen sikeres a 2009-es év.

Köszönöm Pócsföldi Ottó bának a sok éve tartó segítségét.

Köszönöm minden segítőmnek, támogatómnak, minden nekem szurkolónak, hogy velem voltak egész szezonban!

Elkezdtem a néhány hetes pihit, sok idő nincs rá, mert kezdődik a cyclocross szezon, ahol még jobban oda szeretném tenni magam a hurkagumisok között. :) Remélem minél többen ellátogattok cyclocross versenyekre, mint versenyzők vagy szurkolók, hogy népszerűsítsük eme látványos szakágat, amibe nagyon beleszerettem az utóbbi 1-2 év során.

Hétvégén még lesz egy montis maraton Várpalotán, én csapatépítek az X-iontos szponzoraimmal, de Nektek ajánlok egy utolsó hazai maratont, használjátok ki a jó időt!

Palota Maraton, vasárnap, 11-én, a Thury-várból,  bővebb információk: http://www.hegyibringa.hu/fomenu02/0211.html

 

Jó pihit, majd felkészülést a következő szezonra!

Üdv, Szilárd www.buruczki.hu